Amíg 2024-ben az átlagosnál kevesebb koncerten vettem részt, idén nagy örömömre bőven kaptam minőségi élőzenei élményeket. Olyan koncerteket, amelyek nemcsak szórakoztattak, hanem gondolatokat indítottak el, érzelmeket mozgattak meg, és jó időre velem maradtak. Hálás vagyok, hogy megélhettem őket.
Ez egy szubjektív válogatás. Nem rangsor, nem a legjobbak listája, pusztán azoké az estéké, amelyek különösen mélyen belém égtek. Akár egyetértesz velük, akár nem, egy dolgot szeretnék üzenni neked: járj koncertekre. Az élő zenét semmi nem pótolja!
LOREEN - Akvárium Klub, 03.02.
Loreen első magyarországi koncertje intim, erős és mélyen hatásos volt. A visszafogott vizualitás teret adott annak a különleges előadásmódnak, amelytől az ember úgy érzi, az énekesnő közvetlenül hozzá beszél. Nem a mozgás, sokkal inkább a jelenlét dominált, és ez tökéletesen működött klubkörnyezetben. Ez az este egyértelművé tette számomra, miért vált Loreen kétszeres Eurovízió-győztessé: tehetsége, kisugárzása és emberi közelsége egyszerűen gyilkos kombináció.
CÉANNE - BarHole, 03.21.
CéAnne zenekaros bemutatkozó koncertje hiánypótló élményt adott. A Heading Home lemez dalai élőben még erősebben hatottak rám, a zenekar és a vokálcsapat pedig elképesztő minőséget képviselt. Ez a produkció minden pillanatában a női erőről, a tudatosságról és az önazonosságról szól. Megható volt látni, mennyire fontos volt mindenkinek ez az este, és milyen szeretettel vették körül Annát a színpadon. Szerettem megélni ezt a tiszta, sallangmentes zenei kalandot.
MACHINE MOUSE - Dürer Kert, 04.12.
Tíz év szünet után visszatért a Machine Mouse. Ez a koncert tökéletesen bebizonyította, hogy vannak olyan dalok, amelyek valóban kiállják az idő próbáját. A magyar nyelvű repertoár ma is érvényesen, hitelesen szólalt meg, a zenekar pedig látható örömmel állt újra színpadra. Ficzkó András karizmája mit sem kopott, a banda összjátéka feszes és energikus volt, a közönség pedig generációkon átívelően reagált mindenre. Imádtam!
HONEYBEAST - Kölcsey Központ, 04.26.
A Honeybeast CinemaTrip turnézárójára Debrecenben került sor. Ez a produkció vizuális és zenei értelemben is magával ragadó volt. A félkörívben felépített 3D-s vetítés olyan világokat nyitott meg, amelyekbe pofátlanul könnyű volt teljesen belefeledkezni. A dalok tematikusan erős blokkokba rendeződtek, a látvány pedig ezúttal nem kiegészítés, hanem szerves része volt az élménynek. Tarján Zsófi ezen az estén is bizonyította, mennyit fejlődött frontemberként: vokálisan és jelenlétben is kimagasló teljesítményt nyújtott. Ez az este olyannyira beszippantott, hogy kellett némi idő, hogy visszataláljak a valóságba...
JANET GRUBER - Kobuci Kert, 05.09.
Janet Gruber koncertje igazi felfedezésélményként hatott rám. Finom ízlésű, sokrétegű zenéje élőben még erősebben működött: a soul, az R&B, a hiphop és a roma elemek természetes egységgé álltak össze. A hangja elementáris volt, a szövegei bölcsek, néhol kíméletlenül őszinték, máskor felszabadító humorral telítettek. A zenekar elképesztő szintet hozott, Janet pedig végtelen alázattal és magabiztossággal vezette az estét. Olyan előadó benyomását keltette, aki pontosan tudja, ki ő, mit akar mondani, és hogyan akar kapcsolódni a közönségéhez. Nagy kincs ő!
BSW - Budapest Park, 06.26.
A BSW első önálló Budapest Parkos koncertje egy régen kiérdemelt mérföldkő volt. Az este tökéletes példája lett annak, hogyan lehet egyszerre könnyed, szórakoztató és érzelmileg mély koncertet adni. Matyiék nemcsak a hip-hop műfaján belül, hanem azon túl is az élmezőnybe tartoznak élőben. A látványvilág ízléses és ötletes, a hangzás precíz. A repertoár remekül végigvezette a közönséget az érzelmek teljes skáláján. Vendégek, extra hangszerelés, kifutó, táncosok - minden a helyén volt, olyannyira, hogy koránt sem nyomta el a dalokat. Számomra ez az este egyszerre hatott terápiaként és felszabadult buliként.
JENNIFER LOPEZ - MVM Dome, 07.20.
Az év egyik legmeghatározóbb élményét számomra Jennifer Lopez adta az MVM Dome-ban. Gyerekkori álmom vált valóra azon az estén: tizenkét éves korom óta figyeltem a karrierjét, a fellépéseit, és idén végre élőben láthattam azt a nőt, aki számomra a tánc, a nőiesség esszenciáját jelenti. Nem a hibátlan énekhangról szólt ez az este, hanem a jelenlétről, a mozgásról, a kisugárzásról. J.Lo két órán át, szünet nélkül dolgozott, hétszer öltözött át, minden részlet a helyén volt, a mosolya és a tekintete pedig végig nagyon igazi maradt. A színpad első pillantásra visszafogottnak tűnt, de pillanatok alatt kiderült, hogy nincs szükség a csicsázásra: Jen és a táncosai megtöltötték élettel a teret - és a közönséget is. Ritka, amikor egy popshow ennyire őszinte és ennyire emlékezetes. Imádtam!
DOWN FOR WHATEVER - Dürer Kert, 10.10.
A Down For Whatever tízéves jubileumi koncertje újra világossá tette, miért vált a zenekar megkerülhetetlenné a hazai színtéren. A műfaji határokat bátran feszegető, őszinte és időtálló dalok élőben még elementárisabb erővel szólalnak meg. Ez az este nem a látványos külsőségekről, hanem a zenéről, az energiáról szólt. A több mint húsz dalos setlist komoly érzelmi ívet rajzolt fel, az elsöprő indítástól a mélyebb, megrendítő pillanatokon át a felszabadító katarzisig, miközben a közönség és a zenekar közti határ teljesen eltűnt. A koncert csúcspontjai egyszerre voltak zúzósak és érzékenyek, a Mindig lesz helyed különösen intim, csendes figyelmet teremtett a teremben, amit soha nem fogok elfelejteni. A banda ezen a bulin is igazolta, hogy hitelességük, alázatuk és folyamatos fejlődésük teszi őket igazán különlegessé, hiszen ők nemcsak zenekarként, hanem valódi alkotói közösségként működnek, ahol minden hangnak, minden érzésnek, mindennek súlya van.
KÉKKŐI ZALÁN - Analog Music Hall, 11.29.
Az év egyik legtisztább koncertélményét Kékkői Zalán adta számomra
az Analog Music Hallban. Itt tényleg minden a zenéről szólt: instrumentális utazásról, precíz összjátékról, irdatlan energiákról. A muzsika önmagában vitte a hátán az estét, a zenekar elképesztő szintet hozott. Ez volt az az este, amely tökéletesen bizonyította, hogy a sallangmentes, őszinte zenei megszólalás ma is elementáris erejű lehet.
DECADANCER, Backstage Pub, 12.20.
A Decadancer egy igazán üde színfolt a hazai zenei palettán. Ez részben a zenei sokszínűségüknek köszönhető, bár elsősorban a post-wave stílusban mozognak, a rock, a pop és az elektronikus zene elemei is inspirálják őket. Emellett minden koncertjükön elképesztő alázattal és lendülettel játszanak. A csapat minden tagja igazi zseni: Ficzkó András az énekben, Fűzfa Zoltán (Pocky) a basszusgitáron, Mátyás Attila a gitáron, Puskás István billentyűn és Szentmihályi Gábor Michel dobon nyújt őrületes teljesítményt. Az est fénypontjait számomra abszolút a második albumuk, a Supernova szerzeményei adták. Ha eddig még nem adtál nekik esélyt, 2026-ban mindenképpen írd fel őket a bakancslistádra (február huszadikán például a fővárosban muzsikálnak)!
szerkesztette: Hatos Niki
Szilveszterkor mindannyian ugyanarra vágyunk: jó társaságra, felszabadult hangulatra és olyan zenékre, amelyek alaposan felráznak bennünket. Akár te tartasz házibulit, akár vendégként érkezel valahová, egy jól összeállított lejátszási lista aranyat érhet.
Amíg 2024-ben az átlagosnál kevesebb koncerten vettem részt, idén nagy örömömre bőven kaptam minőségi élőzenei élményeket. Olyan koncerteket, amelyek nemcsak szórakoztattak, hanem gondolatokat indítottak el, érzelmeket mozgattak meg, és jó időre velem maradtak. Hálás vagyok, hogy megélhettem őket.
A BSIDE megalakulása óta minden év végén elkészítettem a Legstílusosabb női előadók listáját. Három éve azonban ez a sorozat új irányt kapott: a hangsúly a külsőségek helyett a teljesítményre, a zenei erőre, az előadói jelenlétre tevődött. Reményeim szerint egyszer eljön az a pillanat, amikor a BSIDE olyan szintre ér, hogy díjakat adhassak át egy...
