Ma fotóspróbán járhattam a Centrál Színházban, ahol Marina Carr lenyűgöző darabja, A Macskalápon készülődik bemutatójára. Az előadás a szerzőnő egyik legmeghatározóbb műve, amely sorstragédiát és ősi női erőt ötvöz egymással, Puskás Samu fordításában és rendezésében.

Az idei évben megláthattam a színház különböző arcait. Az improvizációs játékok szabadságától a futurisztikus komédiákon át a klasszikus, érzelmes kétszereplős darabokig mind-mind hatalmas élmény volt számomra. Minden előadás más-más színt vitt az évembe, és mindegyik megtanította, mennyire sokféleképpen lehet megélni az életet.

Tegnap a Budapest Jazz Clubban jártam, ahol sor került a Röviden-Tömören legújabb felvonására. Ez volt az az este, amikor a néző a saját bőrén érezhette, hogy a színház sosem késztermék (hiába rendezik meg a legnagyobb gondossággal), sokkal inkább egy nagyon is élő folyamat.

A Thália Színház már előre megpendítette, hogy a Rejtélyek Évada nem aprózza el: tegnap pedig a premier előtti főpróbán elsők között láthattam, hogy a teátrum valóban nagyot gurít. A Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély egyszerre volt friss, játékos és tiszteletteljes főhajtás a Ken Ludwig - Arthur Conan Doyle klasszikus előtt - közben pedig...

Ma délelőtt a Pesti Színházban jártam fotóspróbán, ahol az Igazából komédia - robotika című előadás készül bemutatójára. A darab különleges, szatirikus jövőképet fest: egy olyan világot, ahol a szappanoperákat már nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák írják, a szerepeket pedig a kifejezetten erre tervezett androidok, az "aktoidok" játsszák....

Ha valaha is azt hitted, hogy könnyű feladat egy nyugodt, baráti vacsorát mederben tartani, akkor Woody Allen legújabb darabja, a Tiszta őrület egy laza mozdulattal bizonyítja be neked az ellenkezőjét. Egy óra tíz perc alatt a borospoharak koppanása mellett egyre élesebb szócsaták pattannak ki, és a szalonillatú beszélgetésekből hamar sziporkázó...