Krasznahorkai Lászlóé az idei Artisjus Irodalmi Nagydíj

Május 11-én adták át a 2026-os Artisjus Irodalmi Díjakat a Magyar Zene Házában. Az idei Irodalmi Nagydíjat Krasznahorkai László kapta A magyar nemzet biztonsága című regényéért és teljes életművéért.

Az Artisjus 2006 óta díjazza az előző év kiemelkedő irodalmi teljesítményeit. A döntést írókból és irodalomtörténészekből álló szakmai bizottság készíti elő.

A díjazott kötet, A magyar nemzet biztonsága a szerző legfrissebb regénye. A laudáció szerint a könyv egyik központi alakja a Don Quijote-motívum újraírásaként jelenik meg.

"Az író nem ezért a művéért kapta a Nobel-díjat, hiszen legújabban jelent csak meg. Ennek ellenére erre is nyugodtan megkaphatta volna. Minden regény-remekmű ősatyja, a Don Quijote egyik főszereplője itt öreg, nyomorék és végtelenül szorgalmas lepkészként jelenik meg Dr. Papp András néven, [...]. Sancho Panzának viszont maga az író, Krasznahorkai áll be, és a regény tulajdonképpen az ő megbarátkozásukról, illetve társulásuk lehetőségeiről szól." – írja méltatásában Szörényi László.

Tóth László Időző című kötete a költészeti kategóriában kapott elismerést. A szerző évtizedek óta a szlovákiai magyar irodalom meghatározó alakja, költőként, szerkesztőként és műfordítóként is ismert.

"Rövid-és hosszúversei, verskatedrálisai prózai és esszéisztikus elemeket szintetizáló felépítmények, melyekben eszmeiség és kompetencia harmonikus kompozíciója valósul meg, s érik a nyelvfilozófiát is birtokba vevő unikális dikcióvá, nemes költészeti modellé" – fogalmaz laudációjában Filip-Kégl Ildikó.

Kornis Mihály Minden ember című kötete a prózadíjat nyerte el. A regény a második világháború utáni időszakot és az ötvenes éveket dolgozza fel egy gyerek nézőpontjából.

"A huszadik század derekán játszódó történelmi és családregény egy kisfiú fejlődésregénye is, a második világháborút követő bő évtizedben. A könyv egyik nagy erénye az ötvenes évek, valamint a forradalom atmoszférájának közelképekben részletezett, ahogy az író maga mondja: "pórus minőségben" történő ábrázolása. Azt hiszem, a születő lelkiismeret első lépéseinek érzékeltetése ugyancsak nem elhanyagolható erény. A könyv legszebb lapjai közé tartozik a "harminchat igaz ember" zsidó legendájának rövid elemzése is. Kornis Mihály könyvét esztétikai merészsége, erkölcsi eltökéltsége miatt értékelhetjük. Azt hiszem, arra is hivatott, hogy mindannyiunk szemléletének megújulását előidézze" – írja méltatásában Báthori Csaba.

Soltész Márton Szabó Magda pályáját elemző könyvével kapta meg a tanulmány kategória díját. A kötet az író és a kultúrpolitikai rendszer kapcsolatát vizsgálja.

"Soltész Márton, miután a rendszerkritikus Csalog Zsoltról megírta monográfiáját, a rendszerkonform, Aczélnak behízelgő írónőt vette elő. A szövegközpontú műelemzést kitágítva, roppant filológusi, történészi és irodalomtörténészi munkát elvégezve számba vette az írónő politikai életútját, apróra kidolgozta a karriertörténet és a kapcsolattörténet fogalmait, és megvizsgálta azt a hatalmi mezőt, amelyben a becsvágyó és a karrierjét tudatosan építő írónő feltalálta magát, hogy boldoguljon. Pályarajza egyúttal a magyar irodalom vonatkozó korszakának háttértörténete. Feltárja az írónak és értelmiséginek, a médiaszemélyiségnek a »felsőbb körökkel« kialakított relációit, a kultúrpolitika működését. Ehhez aprólékos munkára, pszichoszociális éleslátásra és kritikus szellemiségre volt szükség. A parázslón izgalmas, több mint irodalomtörténeti mű tanulságai a jelenünkbe vágnak" – fogalmaz méltatásában Radics Viktória.

Kenyeres Zoltán esszékötete a Nyugat hagyományának és a 20. századi magyar irodalom értékrendjének kérdéseit járja körül.

"Kenyeres Zoltán az elmúlt évtizedek egyik legkiemelkedőbb irodalomtörténésze, aki tudja, hogy mi az irodalmi érték és az etikai érték, a legújabb irányzatok sűrűjében is figyelmeztet a hagyományok feledésbe merülő értékeire. Korábbi és mai írásainak válogatott kötetében arra tesz ajánlatot, hogy "fogadjuk el iránytűnek azt a tartalmat és formát teremtő célkeresést, ami a Nyugat íróit igazgatta." A gazdag szellemi vibrálásban olvasható válogatott kötet áttekintését olyan alkotók példájával indítja, akiket a "humanizmusfelelős", "emberségérték-őrzője" jelzőkkel ír le: Babits Mihály, Kodály Zoltán és Illyés Gyula. A könyv Elvek, Fogalmak című harmadik részében elemzése különösen értékes akkor, amikor a jövőbe mutató metafizikus szemlélet jelentőségét emeli ki, illetve amikor a demokrácia és liberalizmus kapcsolatát taglalja" – írja laudációjában Báger Gusztáv.

szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Tóth Klára Fanni
fotó: Szilágyi Lenke