Tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpad adott otthont annak a nagyszabású koncertnek, amelyet egyetlen igazi Köteles Leander rajongó sem hagyhatott ki. A 20 órakor kezdődő előadás során Leander legnagyobb slágerei csendültek fel nagyzenekarral, illetve rockzenekarral egyaránt, hiszen színpadra állt a Leander Szimfonik, a Leander Kills és az öt évig inaktív, nemrég visszatérő Amigod is. A különleges este során nemcsak a már jól ismert dalok kaptak új, monumentális hangszerelést, hanem megannyi meghitt, vagy éppen vicces pillanat, meglepetésvendég (Bodor Máté, Miklósy Krisztián, Tálas Áron) tett hozzá ahhoz, hogy az esemény valóban megismételhetetlen legyen.
A koncert egyik legkülönlegesebb élménye a három már említettt formáció egyszeri találkozása volt (Este van): a szimfonikus zenei gazdagság, a metál lendülete és a szintipop játékossága egyidejűleg jelentek meg. A színpadot Pejtsik Péter karmester vezette, aki átirataival és vezetésével biztosította, hogy a dalok új dimenzióban szólaljanak meg.
Az este folyamán számos ikonikus szerzemény csendült fel, köztük az Amigod – Love Story, Rómeó, a Leander Kills – a Viharom, tavaszom, a 27 év, a Boldogságvirág, az Örökzöld, a Síkba rejtett üveggömb, vagy éppen a Ketten egyedül. A nagyzenekari kíséret és a rockos energia együtt új életre keltették ezeket a dalokat, katartikus pillanatokat teremtettek a közönség számára. Az előadás tökéletes bizonyíték volt arra, hogy milyen szépen megférnek egymás mellett a kemény, robbanékony, nyers, sötétebb témák (a küzdelem, a túlélés, a belső harcok, a fájdalom, a veszteség, a kiüresedés), illetve a játékos, táncolható, könnyedebb hangulatok (a szerelem, a nosztalgikus történetek).
Leander minden hangjában ott volt a szenvedély és az átélés, amelyet a hallgatóság lelkesen tapsolt meg újra és újra. Az énekes hol metálos erővel, hol operai tisztasággal ragadta magával a nézőket, jól leplezve, hogy a szimfonikus műfaj legalább olyan erőteljesen igénybe veszi hangját, mint a rock, a metál. Páratlan tehetség, aki énekhangjával, gitárjátékával, zongoratudásával, művészi egyéniségével egyaránt lenyűgözi a publikumot. Végtelenül jól állnak neki a megszelídett és a megvadított zenei variációk is. A koncert bebizonyította, hogy a zenei világokat elválasztó határok milyen könnyedén tűnhetnek el, amikor a művészet, az érzelem és az energia találkozik egymással. A vonósok gazdag hangzása olyan érzelmi töltetet kölcsönzött az estnek, amely a közönséget hol meghatotta, hol felemelte – gerincét adták a koncert szimfonikus varázsának.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad varázslatos környezete, a monumentális hangszerelés és a meglepetések együttesen tették az augusztus 19-i Leander Szimfonik koncertet egy valóban felejthetetlen estté. A műsor végén a nagyérdemű hosszú percekig tartó vastapssal hálálta meg az élményt, amely minden bizonnyal sokáig beszédtéma marad ebben a közegben.
Egyetlen kritikát tudok említeni. Miután az egybegyűltek hosszú percekig tapsoltak, Leander egyetlen dal erejéig visszatért a színpadra, elköszönésként pedig a magyar kultúrtörténet egyik legsötétebb, a búcsú, a kilátástalanság és a halálvágy miatt a kétségbeesett emberek jelképévé vált, az öngyilkosok egyik himnuszát jelentő Az utolsó vasárnap szerzeményt adta elő. Bár az előadásmód (magát kísérte zongorán) frenetikus volt, ez az egyetlen dal, ami belőlem minden alkalommal intenzív fájdalmat, dühöt vált ki (vélhetően személyes érintettségem miatt: édesapám 2013-ban öngyilkos lett). Ha adhatnék egyetlen jó tanácsot, akkor az az lenne, hogy soha egyik előadó se ezzel a dallal zárja repertoárját, mert nem tudni, hogy egy valóban mély ponton lévő ember milyen üzenetet visz magával a koncert után... Rögtön itt fel is mentem Leandert, mert úgy érzékeltem, valóban nem számított arra, hogy a rajongók ennyire nem akarják majd elengedni, hogy kikövetelnek maguknak még egy számot. Vélhetően ez a megoldás jutott elsőként eszébe, amit kísérők nélkül tudott átadni...
Ezt leszámítva az este érzelmi és dinamikai gazdagsága olyannyira lenyűgözött, hogy felkerült a "Top 5 hazai koncertek" listámra. (Már most garantált, hogy az év végi BEST OF 2025: Ezek voltak a legjobb koncertek anyagomban is megtaláljátok majd). Nem tudom, hogy milyen esemény fogja kirobbantani onnan... Azért próbálkozhatnak az előadók, nem bánom, ha így tesznek...
szerző: Hatos Niki
Olyan üde dallal jelentkezett Curta, amelynek megalkotásában Szunyog Tess, Mentha és nameatmark csatlakozott hozzá. A Különleges track egyedi hangzásvilággal és izgalmas koncepcióval hoz újat, mást a hazai hiphop-színtérre. A közreműködők különböző stílusai harmonikusan találkoznak, így lett közösük egyszerre modern, friss és szuggesztív.
Megérkezett NOIRA (Rajcsányi Nóra) legújabb dala, a Some change, amely egyben egy októberben megjelenő EP utolsó előfutára is. A friss track több szempontból különleges: a brit producer Jamie Brown (JBJ Recording Studios) is közreműködött benne, aki korábban Olivia Rodrigo, Fred Again, Stormzy és Niall Horan mellett is dolgozott. A projekt a HOTS...
Juhujjj! Visszatértem a Bootleg Springs világába, ahol a második kötet a Claire Kingsley - Lucy Score páros tollából kel életre. A Koktél tűzijátékkal története Jameson Bodine és Leah Mae Larkin kapcsolatának lassú és fokozatos kibontakozását követi nyomon. Ez a könyv egyszerre kisvárosi regény, romantikus történet, spicy olvasmány, és a barátokból...
