A GrossKidz kollektíva oszlopos tagjának legújabb kislemeze múlt héten látott napvilágot INFERNA címmel. Steksz új EP-jének első hírnöke a FEHÉR TULIPÁN volt, az egész dropot pedig szép keretbe teszi a trekkhez készült videóklip.
Az INFERNA egy ösztönös anyag, készítése során az előre kitalált vezérfonál helyett a kísérletezés kapta a főszerepet.
„Nincsenek konkrét ihletek, se nagy koncepciók, szimplán csak leültünk zenélni, és valami olyasmit akartunk csinálni, amit élvezünk” – kezdi Pap Kristóf, azaz Steksz.
„Érdekes viszont, és igazából a legvégén vettük észre, hogy Lovegnarly minden zene végén kap egy "verzét", ahol csak őt lehet hallani. Ez teljesen a véletlen műve, nem szándékosan alakítottuk így, de mégis megadja a keretes szerkezetet a daloknak és az egész EP-nek.”
A korábbiakhoz képest a fiatal rapper ezúttal egy érezhetően sötétebb hangulatú kislemezzel jelentkezett, és fontos tanulság, hogy egy ilyen jellegű változás mögött nem feltétlen kell, hogy valamilyen tragédia álljon, néha elég az idő múlása és a körülmények változása is.
„Jogos felvetés, hogy történt egy nagy fordulat nálam stílusban és hangulatokban is. Igazából erre nincs nagyon extra válasz, szimplán kinőttem azt az időszakomat. Mindenki változik, nálam pedig így mutatkozik meg ez az életbeli változás. Időközben felnőttünk: egyedül élek, dolgozgatok, ilyesmik, és nem ragaszkodom feltétlen egy stílushoz. Azt csinálom, amit éppen szeretek és tudok.”
Nem véletlen persze, hogy Steksz a FEHÉR TULIPÁN-t szánta előfutárnak, és az sem, hogy az ehhez készült videóval tesz koronát az INFERNÁ-ra. Ahogy az előadó korábban elmondta, a címben jelölt virág a szépség múlandó természetét hivatott megtestesíteni, és ezzel párhuzamosan a változás szimbolikája a klipben is meghatározó.
„A klippel egy fejlődési folyamatot akartunk bemutatni, ahol az elején még sima telepi gyerekek vagyunk, akik most cseppennek bele ebbe a zenés életbe, és a végére megérkezünk a mostani helyzetünkre. Persze nem kell konkrétan venni a látottakat, nyilván egyikünk se él ilyen fancy helyen, ennek inkább a szimbóluma fontos. Mindketten belekerültünk ebbe az őrületes zenei világba, ahol csak megtörténnek a dolgok egymást követve, és sokszor már azt se tudjuk a végére, hol vagyunk.”
forrás: Horváth Luca
fotó: Kovács Kinga
fotó: Kovács Kinga