Több mint ezer magyar egyetemista megkérdezésével
készített átfogó online kutatást a hallgatók lelki egészségéről az EFOTT és a HÖOK. A
fiatalok 41 százaléka tapasztalt szorongást az utóbbi időben, a legtöbben tanulási
nehézségek, anyagi problémák vagy a magány miatt. Minden ötödik egyetemista
érzékelte már a depresszió jeleit.
Átfogó online kutatást készített az egyetemisták lelki egészségéről az EFOTT és a HÖOK:
1022 fiatal töltött ki egy anonim online kérdőívet júliusban. A kutatás eredményei
rámutatnak: a lelki egészség megőrzése, a nehézségek leküzdése mindegyik fiatal számára
komoly kihívást jelent. Az elmúlt három hónap általános lelkiállapotáról nyilatkozva
többségben vannak, akik inkább negatívnak vagy gyakran negatívnak tartják lelkiállapotukat
(28,6%), míg általában pozitívnak a megkérdezettek 22,3 százaléka tartja magát az utóbbi
időszakban.
A válaszadók több mint 41 százaléka mondja, hogy tapasztalt már szorongást az elmúlt 3
hónapban. 62 százalékuk sokszor érzi magát túlterheltnek, több mint felük pedig azt mondja,
tapasztalt már alvásproblémákat, illetve a kiégés bizonyos jeleit. A kiváltó okok között a
tanulási nehézségek, az anyagi problémák és a magány állnak vezető helyen, és a válaszadók
több mint 21 százaléka táplálkozási zavarokról is beszámolt.
„Az egyetemistáknak egyszerre több területen is meg kell felelniük: a legtöbben ilyenkor
válnak le szüleikről, megjelenik az életükben kihívásként az anyagi megélhetés, komoly
elvárásokat kell teljesíteniük az egyetemen és társas kapcsolataikban is. Sokan panaszkodnak
arra, hogy elfogja őket a „soha nem leszek elég jó” érzés. Ezért fontos, hogy a lelki
egészséggel egész évben foglalkozzunk, és a szórakozás, a programok mellett a lelki
feltöltődésre is számos lehetőséget kínáljunk a fiataloknak” – mondja Budai Marcell, az
EFOTT sajtófőnöke.
A kutatást a szervezet számára a NEST Communications készítette, amely rendszeresen végez
online felméréseket a Z generációval kapcsolatban, a cég többek között vizsgálta már az
egyetemisták anyagi helyzetét, lakhatási körülményeit és a szórakozáshoz kapcsolódó
preferenciáit is.
„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél jobban megértsük ennek a generációnak a
problémáit, nehézségeit, hiszen minden ötödik egyetemista úgy nyilatkozott a felmérésben,
hogy tapasztalta már magán a depresszió jeleit. Célzott programokra, hatékony
kommunikációs eszközökre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok kézzelfogható segítséget
kapjanak lelki egészségük megőrzéséhez. A továbbiakban ezt is fókuszba helyezve fogunk
dolgozni a megbízóinkkal” – vallja Énekes Bence, a NEST Communications alapítója.
A kutatás készítői kiemelik például a beszélgetés fontosságát: az egyetemisták 15 százaléka
úgy véli, senkivel sem tud érdemben beszélgetni problémáiról, sokszor érzi magát
magányosnak. Több mint 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.
A legtöbben barátaikkal igyekeznek megbeszélni a problémákat (64 százalék mondta ezt),
párját 42 százalékuk, szüleit 35 százalékuk említette. A stressz csökkentésére szintén a baráti
kapcsolatokat emelték ki legtöbben (56%), de az énidő és a testmozgás is hasznos
módszernek bizonyul. Minden 3. válaszoló említette ugyanakkor az alkoholfogyasztást, a
dohányzást pedig minden 5. fiatal alkalmazza a stressz csökkentésére.
A megkérdezettek több mint 20 százaléka tart is attól, hogy valamilyen függőség olyan
mértékben eluralkodik rajta, hogy mindennapi életvitelét gátolja. A legtöbben, a válaszadók
közel negyede a túlzott digitális jelenlétet tartja a legveszélyesebbnek, a dohányzás és az
alkoholfogyasztás mellett.