Ugrás a fő tartalomra

DALRÓL-DALRA: Első nagylemezét kommentálja végig Katona Petra

Néhány napja már hírt adtunk arról, hogy megjelent a csodás hangú, Petőfi Zenei Díj nyertes Katona Petra első nagylemeze, a Színező. Most pedig érkezik a Dalról-Dalra sorozatunk legújabb felvonása, amikor az album főhőse, avagy Petra kommentálja végig a korong minden szerzeményét.


Kikapcs
"Az album nyitódala a szabadba vágyódásról, a megszokottból való kiszakadásról szól. Arra buzdít, hogy az online jelenléten túl ne felejtsünk el csatlakozni a valósághoz, a természethez, ahol igazából önmagunk lehetünk. A dal elején felcsendülő acapella vokál téma és a hangszerelés szellőssége szeretné berántani a hallgatót, hogy elindulhasson ez a kis utazás a lemez dalain át…"

Színező
"A lemez címadó száma egy nyugodt, letisztult anyag a palettáról. Dallamvezetése és a dalszöveg is helyenként népdalos elemeket tartalmaz, ami egy izgalmas találkozás a soul-os zenei alappal. A lét sokszínűségét, változatosságát bemutatva arról szól, hogy mi döntjük el, hogy az élet rajzolta körvonalakat milyen színekkel töltjük ki, mi döntünk arról, hogy a sablonokat követve beleszürkülünk a hétköznapokba, vagy merünk játszani az árnyalatokkal."

Szívenkívüli
"Az egyik legérzelmesebb, legszenvedélyesebb dal a lemezről, sűrű szöveggel és trap-es zenei alappal. Egy olyan kapcsolatról szól, amiből már nagyon elvágyódunk, mennénk, de valami még mindig visszatart. Érdekes, hogy az ember hogyan tud ragaszkodni egy kilátástalan kapcsolathoz, tudjuk, hogy nem épít, nincs közös jövőnk, de egyszerűen még nem vagyunk készek elengedni a másik kezét…"

Szabad
"Egy újabb dinamikus dal a megfelelések elengedéséről, a pillanat megéléséről. Én is hajlamos vagyok túlságosan sokat foglalkozni mások véleményével, holott tudom, hogy mindenkinek nem lehet és nem is kell megfelelni. Próbálom arra nevelni magam, hogy minden helyzetben legyek önmagam és merjek hallgatni az ösztöneimre. Ez a szerzemény azt fejezi ki, hogy milyen felszabadító tud lenni, amikor az ember kicsit megfeledkezik önmagáról és csak élvezi a pillanatot!"


Miért jó?
"Az egyik legmélyebb szám a lemezről. Az emberek embertelenségéről szól, arról, hogy önzőséggel és közönnyel a saját mikro-környezetünktől a társadalmunkon át az egész emberiség jövőjéig mennyi kárt tehetünk, tehát minden szinten a jobbra kell törekednünk. Ez volt az első dalkezdeményem, még 2019-ben kezdtem el írni, tehát még az elsőként megjelent Viszlát Múlt című szerzeményemnél is előbb, de azóta sajnos csak még aktuálisabbá vált. Ugyanakkor - ahogy ez a dal második versszakában is elhangzik - hinnünk kell abban, képesek vagyunk változni, és ha változtatunk, akkor a jövő generációja számára ez a bolygó egy még otthonosabb hely lehet!"

Csendben
"Az összes anyagomat a vőlegényemmel, Kovács Danival együtt írtuk, de annak ellenére, hogy mennyire fontos része a szerelem az életünknek, egészen idáig nem íródott dalunk ebben a témában. Nagyon szeretem a Csendben letisztultságát és hangzásvilágát, ez az egyedüli teljesen akusztikus dal a lemezről: nagyon egyszerű, egy szál gitáros, sok-sok vokállal kiegészítve. A szövegén túl, azért is közel áll hozzánk, mert sokat lépünk fel így, kettesben, szóval ez a dal nagyon mi vagyunk! Ezt a számot egyébként Dani maga hangszerelte."

Délibáb
"Egy track a szerelemről és az együtt utazásról! Számomra a Danival megélt élményeinkről szól, mindig a közös útjaink jutnak róla eszembe. Úgy gondolom, maga az élet is egy nagy utazás, tele szebbnél szebb és kevésbé napsütötte résszel. A táj ugyan mindig változik, de mi együtt indultunk el rajta, segítjük egymást, vigyázunk egymásra. Mivel mi együtt alkotunk és dolgozunk, rengeteg időt töltünk együtt, aminek megvannak a szépségei és a nehézségei is. Ezt a szimbólumot próbálja átadni ez a dal a maga vidám, lendületes módján."


No Comment
"Amikor A Dal 2021-ben első saját dalommal már szólóénekesként léptem színpadra, hamar megtapasztalhattam, hogy a nagyobb nyilvánosság több rosszindulatú emberrel is jár, akik általában hangosabbak és vehemensebbek, mint a csendes többség. Az építő kritikának természetesen van helye, de a stílus és az indíttatás nagyon nem mindegy. Kellett idő, amíg rájöttem, hogy a csupán gonoszságból megfogalmazott kommentek nem ellenem irányulnak, hanem az illető a saját belső feszültségét próbálja ezzel másra hárítani. 
„Szomorú látni a sok frusztrált embert, akik ennyire ki tudnak kelni magukból a kommentszekcióban, és hogy milyen vérre menő sárdobálások tudnak kialakulni idegenek között egy-egy akár teljesen jelentéktelen téma kapcsán is. Sajnálom, hogy ennyi negatív energiát beleölnek ebbe, ahelyett hogy azzal foglalkoznának, ami valóban feltölti és boldoggá teszi őket.” 

Űr
"Minél idősebb vagyok, annál inkább foglalkoztat az elmúlás gondolata. Ennek ellenére nem volt teljesen tudatos, hogy erről a nehéz témáról szeretnék egy dalt a lemezre. Általában nem találom ki előre, hogy miről írjak, inkább a belülről jövő dalkezdemény hangulatát szoktam figyelni, és az első dallamötletek után hagyni szoktam, hogy a számok és a mondanivalók maguktól érjenek meg bennem. Ennél a dalnál éppenséggel az első, “kamuangol” vázlat refrénjében valahogy az “I’m talking with the angels...” sor gurult ki, így azt gondoltam, ez lesz a megfelelő témaválasztás. Azért, hogy a dal a gyász különböző dinamikáit tudja átadni, a szám szerkezete eléggé atipikus lett. A hangszereléssel szerettük volna elérni, hogy a nagy ürességből folyamatosan épülve jusson el a végén egy katartikus kitörésbe majd feloldásba, elengedésbe."

Beborult
"Egy viharos szerelmi kapcsolatról szól, emiatt szerettük volna, hogy egy kicsit szélsőségesebb hangszerelést kapjon. Ezért kerestük meg a lemez egyetlen külsős producerét, Szabó Marcit (Whoel), aki elektronikusabb vonalon mozog. Nagyon izgalmas volt vele dolgozni, hihetetlenül ambiciózus, tehetséges és lelkes fiatal producer! Én nagyon szeretem a végeredményt, szerintem egy izgalmas színfoltja lett a lemeznek."

Jelenés
"Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincsenek háborúk, ahol nem akar egyik ember a másik életére törni, ahol nem bántjuk, hanem segítjük egymást. Egy ilyen utópikus, törékeny környezetről, képzelgésről szól a Jelenés. Kissé földtől elrugaszkodott gondolat egy olyan világ illúzióját édesgetni, ami soha nem létezett és valószínűleg nem is fog, de törekedünk bármikor lehet rá! Ezért is fogalmaznék úgy, hogy a Jelenés bár csak a képzeletünk szüleménye, de egyfajta reménysugár is a lelkemnek."