A DOGGOS zenekar Klór című dalával harangozza be vadiúj, Agymasszázs kislemezét. A megfelelő hatás érdekében a számhoz készült egy hangulatos videóklip, amivel a pécsi formáció garantáltan felkavarja az állóvizet – ezt nyugodtan értelmezzük ezúttal szó szerint!
Eseménydús időszakot tudhat maga mögött a DOGGOS. A banda sikeresen átvészelt egy tagcserét, zsebelt be egy Hangfoglaló induló előadói pályázatot és írta meg első magyar nyelvű anyagát, az Agymasszázs című EP-t. A korong előfutáraként egy durván dögös dalt kapunk, ez a Klór. Ez az anyag sallangmentes, nincs túlgondolva, túlokoskodva.
A zenekar elmondása szerint a track meghatározó szerepet töltött be a lemezírás folyamatában, hiszen ráébresztette őket, hogy milyen hangzást képzelnek el a jövőben. Sőt, nemcsak irányadó, de címadó dalnak is tekinthető – a próbafolyamat során az agymasszázs szóval jellemezte producerük, Ligeti Gyuri a Klór dal végi zúzásában felcsendülő riffet. Ez a szófordulat ott és akkor beragadt a tagoknál, egy ideig csak poénkodtak vele, de közben mindenki érezte, hogy a kifejezés akár a kiadvány elnevezésére is méltó lehet.
Ezek után nem is volt kérdés, hogyha még egy számhoz klipet forgatnak a szeptemberben megjelent Hozzám van szerencséd után, akkor az a Klór lesz. A címből és a szövegben megjelenő képekből a koncepció elég egyértelműen adta magát. Halmos Ádám rendezőnek alapvetően szabad kezet adtak, de azért helyszínként előadták az uszodai környezet ötletét. Ekkor még nem gondolták volna, hogy a forgatás során vízalatti jeleneteket is rögzítenek, ami egyszerre volt álomszerű és embert próbáló tapasztalat.
Serfel Bogi basszusgitáros így emlékszik vissza az éjszakára:
„A pécsi Hullámfürdő öltözőjében zúztunk éjfélkor, aztán “levezetésképpen” csobbantunk egyet hajnali kettő felé az úszómedencében, a sejtelmes, vörös fények között. Mindezt csillogó, őrült outfitekben, amitől teljesen úgy éreztem magam, mint egy menő műugró. Nekem nem ment könnyen a vízalatti jelenetek leforgatása, de büszke vagyok magamra és mindannyiunkra, hogy felkészülés nélkül így tudtunk teljesíteni.”
forrás: Léderer Fruzsi
fotó: Szudy Fanni