Vajon mit tenne Petőfi Sándor, ha ma Budapesten élne? Koccintana egy pohár borral a Négyeshatosban a Wesselényin? Playboy magazint olvasna a padokon és a karjára tetováltatná a szabadság szót? A The Biebers zenekar éppen erre keresi a választ a legújabb klipjében, amiben Puskás Peti alakítja a költőt.
Új klippel jelentkezett a The Biebers zenekar, amelyben elképzelték, milyen lenne, „ha Petőfi egy ugrással a jelenbe érkezne, hogy láthassa azt a metropoliszt, ami Budapestből lett.” A Rádli Bence rendezésében készült videóban a banda frontembere, Puskás Peti alakítja Petőfi Sándort, aki ma is beülne az (immár felújított) Pilvax Kávéházba, a körúton borozna vagy napilapnak álcázva Playboy magazint olvasna. „A versei, a tettei ide vezettek, hogy Budapest egy független világvárossá nőtte ki magát, ami egy szabad ország központja” - nyilatkozta Puskás Peti.
A zenekar a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság” elnevezésű programsorozatában zenésítette meg a költő egyik klasszikusát. A banda Petőfi Sándor: 1848 versét gondolta újra refrénnel kiegészítve, mert úgy érezték, ennek pusztán a címe hatalmas erővel bír, hiszen mára számtalan személyt és fogalmat kapcsolunk ehhez az évszámhoz. „Amit ma Magyarországnak és kultúrának nevezünk, azért emberek az életüket áldozták fel” – fejtette ki a feldolgozás üzenetét Peti.
„Nemcsak Petőfi lehet aktuális minden korban, hanem az összes olyan gondolkodó, aki szabadon alkotott és hitelesen volt képes megörökíteni korának szellemét. Ők olyan kapaszkodók, viszonyítási pontok a világban, amik emlékeztetnek minket arra, honnan jöttünk és mihez viszonyítva kell ma élnünk az életünket” – mondta.
Peti, Dani, Ekanem Bálint és a mix-master munkálatokat végző Kis Richárd hamar elkészültek a zenei alappal, mely a ’80-as éveket idéző szintitémáival, izgalmas vokálharmóniáival és szuggesztív ritmusszekciójával egyedi összképet alkot, a szöveg viszont kihívást jelentett számukra. „Petőfi nem popdal szerkezetben gondolkodott, igy bele kellett nyúlni a versbe és egy refrént is írni kellett hozzá” – árulta el a frontember, aki szerint egyszerre felemelő és ijesztő hozzányúlni Petőfi Sándor művéhez.
forrás: Bánki Judit