Minden második zenész elveszítette zenei bevételeinek 90%-át, a profik csaknem fele vállalt főállást a zeneiparon kívül. Az állami és egyéb támogatások sem húzták ki őket a bajból: a többség nem részesült belőlük, és nekik is csak éves bevételeik 15%-át tudta ez pótolni.
Riasztóan sokan fontolgatják, hogy mostantól már csak kedvtelésből zenélnének - derül ki a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért frissen közzétett felméréséből, amit a Hétfa Kutatóintézet készített. A járvány drasztikusan átrendezte a hazai zenészek életét, anyagi helyzetét.
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért ősz végén adja ki a Zeneipari Jelentést, melynek részét képezi egy felmérés, amely a zenészek helyzetét vizsgálta a koronavírus idején. Ennek eredményeit mutatta be most előzetesen a szakmai szervezet.
A felmérésben dalszerzőket és előadókat kérdeztek meg arról, hogy a jövedelmüket milyen mértékben sújtotta a járványhelyzet 2020-ban, és hogyan tudtak talpon maradni. A kérdőívre több mint hétszáz válasz érkezett, az összes válaszadó 80 százaléka legalább tíz éve aktív szereplője a zenei életnek.
Tartalékok felélése, munkavállalás a zeneiparon kívül
Kiderült a felmérésből, hogy minden második zenész (47%) elesett a zenei bevételei 90%-ától 2020-ban - összehasonlítva egy átlagosnak mondható korábbi évvel. A kiesést gyakorlatilag nem tudták pótolni más forrásból.
A zenészek számára meghirdetett állami és egyéb támogatásokban a kitöltők fele (52%) egyáltalán nem részesült. Akik mégis igénybe vettek támogatást, azoknál is csak éves bevételeik átlagosan 15%-át tette ki az összeg. Legnagyobb arányban (21%) a kisvállalkozókat támogató intézkedések - mint a KATA felfüggesztése vagy a kedvezményes hitel - révén tudtak enyhíteni anyagi nehézségeiken.
A profi zenészek a tartalékaikat élték fel és a háztartás egyéb jövedelméből tartották fenn magukat, a többiek pedig zeneiparon kívüli tevékenységekkel igyekezték a kiesést pótolni. A túlélést nagyban segítette, hogy a válaszadók 49 százaléka már a járvány előtt is több lábon állt, és volt valamilyen zeneiparon kívüli munkája.
Mindezek után nem meglepő, hogy a válaszadók közül majdnem minden negyedik (23%) komolyan elgondolkodott azon, hogy a jövőben csak kedvtelésből zenéljen, míg további 7 százalék már egyenesen azt állította, teljesen felhagy a professzionális zenéléssel. Ez azt jelenti, hogy csaknem a zenészek harmadánál van komoly esély arra, hogy pályát változtassanak.
Online koncertek és más zenei tevékenység a pandémia idején
A zenészi elhivatottságot jól mutatja, hogy ebben a nehéz időszakban is folytatták zenei tevékenységeiket, vagy újakba kezdtek. 68 százalékuk írt új dalt, dalszöveget vagy fejezte be félkész szerzeményét. Majdnem ugyanennyien (61%) készítettek új hangfelvételeket, és a kitöltők egyharmada készített videóklipet.
A járványidőszak új jelensége volt az online koncertezés: a válaszadó zenészek 23 százaléka tartott és közvetített koncertet az interneten. A tapasztalataik azonban vegyesek, inkább negatívak: a válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy a járvány után egyáltalán nem tart majd koncertet ilyen formában. Az élő fellépésekhez viszonyítva a legfőbb negatívumot az alacsonyabb bevétel jelentette számukra. Emellett a zenészek jelentős többsége gondolta úgy, hogy a valódi, személyes fellépésekhez viszonyítva sem a közönségnek, sem nekik nem nyújtott hasonló élményt ez a formátum.
Az optimizmus még várat magára
Bár még tart az év, a kérdőív rákérdezett arra is, hogy milyen bevételre számítanak 2021-ben a zenészek. Jól látszik, hogy a többség még egyáltalán nem lélegzett fel: a teljes évet tekintve a válaszadók 59 százaléka számít kevesebb bevételre, közülük minden ötödik szerint az átlagosnál "sokkal rosszabb lesz" a 2021-es év az anyagiak terén.
forrás: lightmedia