Az elektronikus színezetű shoegaze popot játszó HERSELF első,
névadó EP-je 2019 decemberben jelent meg. Stílusukat underground
popnak tartják, amelyben ötvözik az elektronikus és a klasszikus
zenei elemeket. A kétnyelvű zenekar esetében főként angolul szólalnak meg
a dalok, de magyar nyelvű szövegeket is szívesen írnak.
A formáció legújabb klipjében egy igazi klasszikust idéz meg, hiszen részletek láthatóak Georges Méliès 1904-es Le Voyage à travers l'impossible filmjéből. A dal szövege pedig a lassan egy éve tartó élethelyzetet járja körül, erre rezonál: bár felfordulás van, de azért a végén csak visszatalálunk egymáshoz, és ezáltal magunkhoz.
"A szájmaszk szépségversenyből kiindulva, de attól azért elrugaszkodva, szerettünk volna megragadni egy olyan hangulatot, ami kapcsolódik ugyan az egész pandémia mizériához, de azért túl is mutat azon. Hiszen legszívesebben elfelejtené mindenki ezt az időszakot. Részemről érdekes volt látni, hogy egy korábban íródott, egy kapcsolatban megélt totális tehetetlenségérzés ihlette dalszövegfoszlány hogyan alakul át és kerül egészen új megvilágításba. Az elmúlt közel egy év igencsak próbára tett mindenkit. A nyilvánvaló nehézségeken, veszteségeken és a szorongató bizonytalanságon kívül, azért jó lenne azt hinni, hogy pozitív hozadéka is van ennek az időszaknak. Persze, ennél klisésebb dolgot nem nagyon lehetne mondani, hogy “nézzük a jó oldalát” - de valójában nem nagyon van más opciónk. És, ha bármi tanulsága van ennek a korántsem kellemes “new normal”-nak akkor az talán az, hogy mennyire káros hatással van az emberre az elszigeteltség, a valódi érintkezés és a közösség hiánya. Amikor nem értjük, hogy honnan jön ez az ismeretlen szorongás… hát innen. A Masks számomra pont ezt járja körül, erre rezonál: bár felfordulás van, de azért a végén csak visszatalálunk egymáshoz, és ezáltal magunkhoz." - árulta el a dal kapcsán a csapat énekesnője, Pettenkoffer Zsófi.
"Már korábban felmerült bennem, hogy mi lenne, ha koncerteken némafilmek mennének a kivetítőn a hátunk mögött, aztán az egyik koncertre készülve otthon tettünk egy próbát. Épp a Masks alá került az ’A Trip to the Moon’ című (ugyancsak Méliès) film, amiről az egyetemen tanultam anno és nagyon tetszett együtt. Ekkoriban még szó sem volt az életünket fenekestül felforgató világjárványról, Zita viszont decemberben utánakeresett a dolognak és úgy ítélte meg, hogy az előbb említett mű párja, az 1904-ben (!!) készült ’The Impossible Voyage’ lesz a megfelelő választás a dalhoz. Nem akarom elbagatellizálni az elmúlt egy év történéseit, de mégis csak az az alapvető élményem, hogy minden olyan fura lett. Virológusok beszélnek főműsoridőben a tévében, a tisztifőorvos két rendőrrel megtámogatva nyunyókázik, mindenki maszkban van, és ha megyek is valahova délután, 20 órára (majdnem) mindig otthon vagyok. Értem is, hogy mi történik, meg nem is. A film is kicsit ilyen: a szereplők és a jelenetek is elég szürreálisak. Izgalmasnak találom, hogy egy 19. század közepén írt regény alapján készült 20. század eleji filmet össze lehet kapcsolni egy 21. századi élethelyzettel. Persze a filmnek megvolt a maga idejében is a konkrét és a rejtett mondanivalója, de új környezetbe helyezve akár újra is lehet gondolni ezeket. Mi teszünk ezzel egy kósza kísérletet - amúgy is be vagyunk zárva, mi mást csináljunk, nézzük a tévét?" - tette hozzá a klip kapcsán az énekes, Bakos Attila.
Szöveg: Bakos Attila, Pettenkoffer Zsófi
Zene: Bakos Zita, Horváth András Ádám, Bakos Attila
Zene: Bakos Zita, Horváth András Ádám, Bakos Attila
Videó és utómunka: Bikali Sándor
szerkesztette: nikiahatos