Bánom, hogy csak a pár nappal ezelőtt ismertem meg a Dorothy zenekar munkásságát, hiszen őrülten stílusosak és félelmetesen jó, karakteres zenét játszanak. Egy ilyen eredeti csajbanda pedig már nagyon kellett a hazai piacnak! Interjú Kloval, Brigivel és Dodoval:
NIKKK: A napokban találtam rátok a legnagyobb videómegosztó oldalon és egyből felkaptam a fejem. Üdítő kis színfoltjai vagyok az itthoni zenei világnak. Mikor találkoztatok először? Hogy alakult ez a zenekar?
BRIGI: Öt évvel ezelőtt, október 22-én volt az első próbánk és ott találkoztunk először személyesen. Na jó, ez nem egészen igaz, mivel én Dodoval már a próba előtt összefutottam, pontosabban megvárt a gimi előtt, ahova jártam. Le akart csekkolni. (nevet-szerk.) De együtt, hárman, csak az első próbánkon találkoztunk. Az elejétől kezdve tudtuk, hogy csak csajokból álló bandát akarunk, akik saját dalokat játszanak és a legnagyobbak közé akarunk kerülni. A gyöngyösi hangszerbolt, ami azóta már bezárt, volt a közös pontunk. Oda jártunk mindhárman vásárolni és szerintem elkerülhetetlen volt, hogy összefussunk.
NIKKK: Mikor éreztétek először, hogy a zenével szeretnétek foglalkozni? Hol, mit tanultatok?
BRIGI: Kiskoromban minden nap a rádiót felhangosítva táncoltam, énekeltem és úgy csináltam, mintha én gitároznám a dalt, még akkor is, amikor nem is volt benne gitár. Aztán általános iskolában egy zenekarba bevettek a haverjaim, mert hogy az milyen jó buli. Valamint azért is, mert volt gitárom... Játszani már nem annyira tudtam rajta. (nevet-szerk.) Aztán elkezdtem tanulni magamtól, sok tanárhoz is jártam, de egyiknél sem húztam sokáig. Sietni akartam az egésszel és nem tökölni, seggelni órákat, hogy aztán majd egyszer, öt év múlva talán már olyan jól tudjak játszani, hogy összepisilem magam. Minden rögtön kellett! Így elkezdtem ellesni a dolgokat másoktól, ahonnan éppen tudtam. Így tanultam.
KLO: Én még általánosban kezdtem, akkor két évig zongoráztam, amit azóta is bánok, hogy abbahagytam. A dobolás jóval később jött, körülbelül 10 évvel ezelőtt kattantam rá. Valamilyen koncertközvetítés volt a tv-ben és egyszerűen csak megtetszett. Elkezdtem tanárokhoz járni és a többi meg csak jött magától utána. Nem bánom, hogy belevágtam! Nem tennék máshogy, ha újrakezdhetném… Na jó… Azért néha elgondolkozom, hogy egy fuvolával, vagy egy szájharmonikával lehet, hogy egy picit egyszerűbb dolgom lett volna! (nevet-szerk.)
NIKKK: 5 éve alakultatok. Mi volt az a pillanat, amikor annyira boldogok voltatok, hogy nem hittétek el, hogy mindez veletek történik? Olyan momentumra gondolok itt, mint mondjuk egy nagyobb fesztiválon való szereplés, egy első teltházas buli, vagy éppen amikor kezetekben foghattátok az első saját korongot…
DODO:
Szerintem az egyik legemlékezetesebb pillanatunk az volt, amikor a Tankcsapda előtt játszhattunk a Hungaroringen, több ezer ember előtt. Csak annyit láttunk, hogy koncert közben özönlöttek a kapun be az emberek, szuper volt a technika is, teljesen biztonságban érezhettük magunkat.
Idén tavasszal csináltunk egy közös bulit a Magor zenekarral, itt Gyöngyösön, az is egy mérföldkő volt. A jelenlegi legnagyobb pedig a lemezmegjelenő bulink volt Budapesten, amikor is teltház lett a klubban. Sajnos, voltak, akik kint maradtak, de reméljük, feléjük tudjuk pótolni egy következő saját bulival ezt az űrt, ami bennünk is megmaradt!
NIKKK: Ahogy említetted, nemrég jelent meg legújabb lemezetek, az 555. Összességében mitől más ez, mint a korábbi korongok? Kiknek ajánlanátok ezt az albumot?
DODO: Az 555, egy szülinapi kiadványunk. Mivel egy évvel ezelőtt adtuk ki a második albumunkat (JHHSZ!), ezért most direkt az ünneplésre koncentrálódott korong lett.
5 új dalt vettünk fel rá, és 5 saját feldolgozást, amik Dorothy Light névre lettek keresztelve. Ezek teljesen máshogy szólalnak meg, mint várná az ember. Elég széles látókörű lett így az anyag, szerintem sok zenei réteget meg lehet fogni vele, illetve sok ember megtalálhatja benne magát, mind, aki a pop-rockot, mind, aki esetleg a keményebb stílust kedveli. Az arany középút is ott van a kettő között.
NIKKK: Ha választanod kellene egy dalt az albumról, ami a legjobban Te vagy, a leginkább leír téged, akkor melyik lenne az?
DODO: Girls on stage (G.O.S.)
Ebben minden benne van számomra!
BRIGI:
Egyértelműen nekem is a G.O.S.
KLO: Igen, a G.O.S. – vagyis a Girls on stage tényleg az a dal az új anyagról, ami szerintem mindhármunkhoz a legközelebb áll. Viszont én nagyon szeretem még Az igazi szenvedélyt is!
NIKKK: Láthatóan ősszel sem álltok meg, folyamatosan koncerteztek. Hogyan kapcsoltok ki? Mivel töltődtök fel a pörgés közepette?
KLO: Mindhárman máshogy. Ahogy mondtad is, nagy a pörgés és az 555 miatt az elmúlt időszakban minden volt, csak szabadidőnk nem… Általánosságban, ha mégis akad ilyen, akkor én szeretek olvasni, sportolni és sütit sütni… Amiből aztán nem eszem, de annál nagyobb szeretettel kínálom másoknak. (nevet-szerk.) Egyébként egy jó beszélgetés egy jó rosé mellett számomra kedves emberekkel is nagyon fel tud tölteni!
NIKKK: Ha lenne egy jó tündérünk, aki teljesítené három kívánságod, mi lenne az?
DODO: Boldog, biztonságos szerelem.
Siker, Család!
BRIGI:
Az egyik tuti az lenne, hogy annyit és azt ehessek, amit csak akarok és közben egy dekát se hízzak. Plusz még egészséges is maradjak! Ez mennyire jó lenne már. (nevet-szerk.) A többi kívánságom félelmetesen hasonlít Dodo kéréseihez…
KLO: Egészség mindenkinek, akit ismerek. Ezen kívül nem is kellene még kettő, csupán egy, az pedig az lenne, hogy minden kívánságom teljesüljön. Így azt hiszem, meg is lennénk! (nevet-szerk.)
Fotók: Radó Norbert