Ha valaki nem 1-2 éve van pályán, időről-időre bizony megkaphatja, hogy az eltelt esztendőkben megváltozott, vagy már el is adta magát... Tény, hogy a Hősök zenéje is sokat formálódott, de hogy ilyen remek minőségben talán senki más nem csinálja itthon, az is biztos… Tegnap délben a legnagyobb videómegosztó oldalon jelent meg a srácok legújabb videoklipje, amelyet Felejtés című, fülbemászó, de elgondolkodtatóan motiváló számukhoz forgattak. Interjú Ecküvel és Vörös Jankával.
Nikkk: Hogyan emlékszel vissza az első OSG-es élményedre? Mit adott neked ez a fesztivál az eltelt évek során?
Eckü: 2002-ben volt az első OSG-m, érdekes, hogy pont mostanában szoktam nosztalgiázni, osztok meg ezzel kapcsolatosan is dolgokat. Egy barátunk által kerültünk a képbe, ő ajánlott be minket. Akkor még csak négy számot nyomtunk, rengetegen voltak, nagyon flash volt nekünk az egész rendezvény. Láttuk a generációváltásokat, a Westend teteje után jót tett, hogy a Városligetben újítottak. Minden évben nagyon vártuk az OSG-t, amihez az is hozzátett, hogy sokakkal csak itt találkoztunk. Egyfajta szezonzárás volt a nyár után. Idén nagyon fáradtak voltunk Menthával, de a végére elkapott minket is a nem túl kellemes érzés, hogy jövőre már nem jövünk így össze.
Eckü: Hát igen, Brash és Mentha is nyomta, nyomja a deszkát. Nem mondom, én is próbálgattam egy-két dolgot, de valahogy ügyetlen vagyok hozzá. Ettől függetlenül tény, hogy nagyon izgalmasak, látványosak.
Nikkk: Felejtés címmel itt az új, fülbemászó dalotok. Nekem nagyon tetszik, hogy ugyanazt a témát két tök más szemszögből hallhatjuk. Mentha inkább magára konkrét "felejteni akarok" érzésére utal, te pedig a szerelemre fókuszálsz benne. Mesélj egy picit erről a dalról! Valóban új, vagy most húztátok elő egy fiókból?
Eckü: Ez egy tök régi zene, körülbelül két éves. Először csak a Felejtés címünk volt meg, e-köré próbáltunk meg írni Menthával. Aztán Joeker elkezdte kiegészíteni, húztuk, húztuk, de most éreztük csak igazán jónak. Azt gondolom, hogy ez egy tök populáris dolog, ami több rétegre fókuszál. Nem egy tipikus rapszám. Számomra, ami kiemelkedő még, az a klip.
Janka: Ez a dal olyan embereknek lehet segítség, akik könnyebben vesznek el a mindennapok nehézségeiben. Számomra azt üzeni, hogy mindig emlékeznünk kell a hosszútávú céljainkra és ne ijedjünk meg a kis kitérőktől.
Nikkk: Hihetetlen látványvilágú klip lett, különösen tetszik a vége, ahol a kissé bolondos éneteket adjátok. Kikkel dolgoztatok együtt?
Eckü: Ötvös Olivér csapatával dolgoztunk ismét, akik hihetetlenül aranyosak és nagyon jól rányomultak a témára. A forgatás maga egy nap volt, érdekessége pedig, hogy egy futópadon nyomtuk végig az egészet. Ilyet még sosem csináltunk. Egy fehér háttér volt még mögöttünk. Szerintem ez a klip kiemelkedik a videóink közül, kreatívnak, egyedinek érzem.
Janka: A forgatás nagyon jó élmény volt számomra, egy fantasztikus helyen, egy régi gyárépületben volt a stúdió. Profi körülmények között dolgoztunk. A kedvencem egyébként a sminkelés volt, Brezo Lívia szerintem nagyon jó munkát végzett, örülök, hogy megismerhettem őt.
Eckü: Tök jó! Olivér mondta, hogy a klip végére szükség lenne még néhány jelenetre, így kitalálta, hogy kellene egy közös kép mindannyiunkról. Ahogy bejött a zongora, onnantól minden ment magától...
Nikkk: Janka, nem mehetek el amellett, hogy mostanság extradögösen nézel ki... Közösségi oldaladon láthatjuk, hogy edzésbe kezdtél...
Janka: Nagyon köszönöm! Sosem voltam az a sportos típus, sőt a suliban mindig cikiztek is tesi órán. Utolsóként választottak be a csapatokba például. Sokat küszködtem a súlyommal, jojóztam, fogytam aztán híztam, fogytam aztán megint híztam. Erre tényleg csak a sport a megoldás! Már több, mint egy éve, minden nap edzek: futok és funkcionális, saját testsúlyos gyakorlatokat végzek. Nagyon élvezem, hogy feszegetem a határaimat, mindig újabb és újabb képességemet ismerem meg így.