Tizenkét fiatal kezébe kerül Solum sorsa Kocsis Szilvia fantasyregényében

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg Kocsis Szilvia első regénye, a Solum I. – A törött mágia, amely egy fantasytrilógia nyitódarabja. A tanácsadó szakpszichológus olyan világot épített fel, amelyben a mágia, a politikai rendszerek és a természetfeletti konfliktusok mellett az identitáskeresés, a trauma, a kirekesztés és a hatalomhoz való viszony is fontos szerepet kap.

A történet szerint a Mágikus Gömb ezer évvel korábban darabokra tört, vele együtt pedig Solum egysége is megszűnt. A korábban békés birodalom négy, egymástól elzárt és bizalmatlan államalakulatra szakadt. A hosszú büntetés azonban a végéhez közeledik, és egy ősi prófécia szerint tizenkét fiatalnak kell megkísérelnie helyreállítani a törött mágiát.

A kiválasztottak négy különböző társadalmi berendezkedésből érkeznek. Anima számkivetett caelumi tolvaj, Baca egy szabad szellemű, lázadó aquai lány, Silvestert az ignisi rendszer katonává akarja formálni, míg Medens terrai gyógyítóként a béke mögött meghúzódó saját problémáival küzd. Egyikük sem kész hősként kerül a történet középpontjába.

Útjukat ráadásul nemcsak a mágikus világ veszélyei nehezítik. A négy birodalom vezetői ugyanis érdekeltek abban, hogy fennmaradjon a megosztottság. Ignis diktátora, Aqua Nőtanácsa, Caelum kasztrendszerének uralkodója és Terra változástól tartó vezetése egyaránt fenyegetésként tekint az egység lehetőségére. A fiataloknak politikai manipulációkkal, hazugságokkal és családi titkokkal is szembe kell nézniük.

A tizenkét kiválasztott az Axios-hegynél találkozik, ahol az istenek világossá teszik számukra, hogy az egység nem egyszerűen elérendő cél, hanem komoly próbatétel. Miközben kénytelenek együttműködni, egymásban sem bíznak feltétel nélkül. A küldetés során saját félelmeik, sérüléseik, előítéleteik és erkölcsi dilemmáik is meghatározóvá válnak.

Kocsis Szilvia szakpszichológusként évek óta foglalkozik a kamaszok és fiatal felnőttek lelki folyamataival, emellett online pszichológiai magazinok és blogok szerzője. A Solum megírásakor szakmai tapasztalatait egy fantasyvilág keretei között dolgozta fel.

A regény központi kérdései között szerepel a közösséghez tartozás és a kirekesztés, az előítéletesség, az idegengyűlölet, a diktatúra és a propaganda működése, valamint a nemek közötti egyenlőtlenség. A szerző emellett azt is vizsgálja, hogyan hozhat valaki önálló döntéseket egy erős társadalmi vagy családi nyomás alatt álló közegben.

A fiatal szereplők személyes történeteiben az identitáskeresés, az önelfogadás, a barátság, a bizalom, az első szerelmek és érzelmi kötődések, valamint a trauma és a gyógyulás kérdései is megjelennek. A világ megmentéséhez ezért nem elegendő a mágikus erőkkel megbirkózniuk: saját működésüket és egymáshoz való viszonyukat is újra kell gondolniuk.

Kocsis Szilvia szerint a fantasy nem feltétlenül jelent elszakadást a valóságtól. A műfaj szerinte lehetőséget ad arra, hogy az olvasó egy fiktív világon keresztül vizsgálja a saját környezetében jelen lévő társadalmi és személyes problémákat. A Solum I. – A törött mágia ennek megfelelően nemcsak kalandtörténetként épít egy összetett univerzumot, hanem olyan konfliktusokat is felvet, amelyek a fiatalabb és a felnőtt olvasók számára egyaránt ismerősek lehetnek.

RÉSZLET A KÖTETBŐL:

"Baljós fellegek vetültek az égre, a közelgő sötétség hírnökeiként. A legendák szerint a rá következő csapások sorozata csupán a vakszerencsén múlt, ám amit a tömeg véletlennek nevez, az valójában az emberi természet sötét bugyraiban rejlő zabolátlan vágyának elkerülhetetlen következménye volt.
Avarus még férfikora küszöbén állt, alig tizenhét telet tudott maga mögött. Nyughatatlan kíváncsiságával és csillapíthatatlan tudásszomjával messze kitűnt társai közül, de álmában sem sejtette senki – legkevésbé ő maga –, hogy ez a belső tűz mekkora vészt hoz majd Solum tiszta világára. Kérdésekkel ostromolta az öregeket; még el sem halt az egyik "miért" az ajkán, már a következőt formálta. Erdőn-mezőn vándorolt, s tekintete elől a legkisebb fűszál sem rejtőzhetett el: kutató szemei éhesen lesték a világ minden titkát.
Talán valóban a sors keze vezette az Axios-hegy lábához, vagy a végzet volt elkerülhetetlen, senki nem tudhatja.
Avarus megpillantotta a ragyogó Mágikus Gömböt, mely ezer kristály szikrázó fényét árasztotta Solumra. Avarus nem érte be a távoli ragyogással; látni akarta a forrást, ujjai hegyével kívánta érinteni a tökéletességet. Mohó kíváncsiságának nem szabott határt a hegyet ölelő jéghideg folyó, a tomboló szél, sem a hegy gyomrából feltörő, vérvörös láva. Az erőt, melyet az istenek nemes célokra adományoztak, saját vágyai szolgálatába állította. Sértetlenül gázolt át a veszélyeken: lélegzett a folyó mélyén, parancsolt a szélnek, nem fogott rajta a tűz elemésztő forrósága. Meghódította az égbe nyúló bérceket, hiszen minden lépését az anyaföld ősi mágiája segítette. Avarus még akkor sem mérte fel tette súlyát, amikor felért a Szent Hegy legmagasabb csúcsára, ahonnan Solum világa már csak távoli, jelentéktelen pontok halmazának tűnt. Megbűvölve bámulta a kristálygömböt; elvakította a belőle áradó, lüktető ragyogás és a végtelen, nyers mágia ígérete. A korlátlan hatalom úgy énekelte hívószavát a lelkében, mint egy fojtogatóan édes dallam, mely elől nincs menekvés. Képtelen volt ellenállni a csábításnak: úgy vetette magát a fényre, mint a sivatagi vándor, aki csillapítani akarja égető szomját, még akkor is, ha mérgezett vízre lel.
Abban a pillanatban, ahogy mohó ujjai megérintették a szent tárgyat, a Mágikus Gömb megremegett. A benne lüktető, aranyló melegség egyetlen szempillantás alatt vérvörössé vált, majd hamuszürkébe fordult. A kristályok fülsüketítő, fájdalmas sikolya megrázta Axios hegyét. A vég elkerülhetetlenné vált: a tökéletes gömb, az egyensúly misztériuma tehetetlenül zuhant alá a hegy metszően éles szikláira. A robbanás nem zajjal járt, hanem mindent elnyelő, süket csenddel. Ezer szilánkra tört a világ rendje."

szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Európa Könyvkiadó