Idén a BSIDE írásos interjúinak fókuszában időről-időre a Hangfoglaló Induló előadói alprogram 11. évadának támogatott előadói állnak. A formációk olyan mentorokkal haladnak tovább zenei útjukon, akik nagyban befolyásolhatják fejlődésüket mind szakmai, mind személyes téren. Új sorozatomban azok a pártfogók állnak, akik vállalták ezt a kihívást, feladatot, szerepet.
Szepesi Matyi sokrétű szakértelme és tapasztalata megkérdőjelezhetetlen, aki saját karrierje építésén túl ebben az évben a folk és country műfajával építkező, sejtelmes, magával ragadó és könnyed érzetű dalokat alkotó, a tavaly nyári budapesti Fülesbagoly Tehetségkutatón harmadik helyezést elérő biankahaidu munkásságát is támogatja, segíti.
Mit gondolsz a biankahaidu munkásságáról, világáról?
Elfogultság nélkül mondhatom, hogy szerintem az elmúlt évek legtehetségesebb
feltörekvő előadója a maga műfajában, jó dalokkal, szuggesztív, ihletett
frontemberrel és nagyon magas szintű zenéléssel. Megelőzte őket a hírük, még
mielőtt elkezdtünk együtt dolgozni Biankáékkal, már hallottam, hogy a
meghallgatáson megríkatták a zsűrit, ami nagyon nagy dolog. Nagyon
szerencsésnek érzem magam, hogy őket kaptam a Hangfoglalótól!
Milyen velük a közös munka?
Lelkesítő! Egyrészt - bár nagyon friss formációról beszélgetünk - a társaság
nagyon "képben van", tudatosak és jól látják a szakmai
összefüggéseket. Másrészt van körülöttük egy jól érzékelhető mini-hype, nagyon
sok helyre hívják őket már most, ez pedig minden előadó életében az egyik
legizgalmasabb fázis. Egyik sem az én érdemem, de mindkettő a közös munka
táptalaja tud lenni és ez nagyon jó.
Hogyan látod: hogyan, mivel tudod őket a leginkább
támogatni, mentorálni?
Nagyon tudatos, felkészült csapatot alkotnak, az elképzeléseik gerincvonala
hibátlan, én pont a két szélső helyen, a stratégia-alkotásban és apróbb
részletekben találtam eddig olyan pontokat, ahol hasznosan tudom becsatornázni
a tapasztalataim.
Mit élvezel leginkább a mentor létedben? Mi jelent számodra
kihívást ebben a szerepkörben?
Másodszor vagyok mentor, általánosságban nehéz megfogni ezt. Talán pont az,
hogy nem a menedzserük vagyok, így nincs ütközőzónánk és ebből adódik egyfajta
könnyedség, gördülékenység. A legnagyobb kihívás, hogy őket lássam és a valós
igényeiket, és arról beszélgessünk, ne feltétlenül arról, hogy mik a
legkézenfekvőbb, máshol működőképesnek gondolt megoldások.