Megjelent Ripoff Raskolnikov új dala, a Strange World, amely a hamarosan érkező Budapest Days album előfutára.
Ön- és társadalomkritikus bölcsészpunk. Itt a Kiel Winde új EP-je

A budapesti Kiel Winde új EP-je, A test mozog tovább, a zenekar már koncerteken bejáratott dalait gyűjti össze, és március 20-án a Robot színpadán is felcsendülnek. Az ötdalos anyag egyszerre kínál electro swinges jazzklub-őrületet, bossa novát a 2000-es évek nosztalgiájával, katartikus önvizsgálatot, és Kispál-hommage-ot a szülői létről.
A csapat - Katona Bálint (ének, gitár), Nagy Ádám (gitár, vokál), Ökördy Kornél (szinti, elektromos fúvós), Ádámosi-Sipos Szilárd (basszus), Alberto Piantanida (dob) - nem bölcsészek és nem punkok, de a két világ keverékét képviselik. Hangzásuk a hazai alternatív hagyományokat ötvözi az angolszász punk és elektronikus zenével. Nevük egy kitalált német filmrendező után született, a 2018 óta létező formáció pedig 2024-re teljesen megújult.
Az EP-t Puha Szabi rögzítette, a tagok korábbi projektjei között szerepel a Valami Lesz, Juhász Zoli, Perkupa és Iram Rezső, míg Kornél és Bálint az Ascher Oszkár Színház színpadán is játszanak. Idén a zenekar a Lámpás tehetségkutatón nyert egy stúdiófelvételt Dióssy Ákossal (Kispál, Kiscsillag), így az új anyag után sem kell sokáig várni a folytatásra.
"Ez a koncerten a táncos, veretős banger, amit a végére vörös fejjel üvöltök. Mondjuk tényleg felbosszant az egész, szóval őszinte az üvöltés. A jelenség túlmutat Trumpon és a politikán, ő csak egy kirakatfigura. A világ 'trumposodik', egyre kevesebb a következmény, egyre magasabb az ingerküszöb, és egyre inkább fuldoklunk, csak nem látjuk" - magyarázza Bálint.
Ezek után a Hollywood Bar szürreális "kocsmatúráján" engedhetjük ki a gőzt: a trombitás, electro swinges körítés a régi idők fülledt jazzklubjait idézi ütemeivel, miközben a punkos refrén és a szatirikus szöveg mindig visszaránt a káoszos valóságba.
A klasszik bossa nova alapra épült Körút a öregedésről szól, tele 2000-es évekbeli kulturális utalásokkal: "A szöveg maga is egy akkori ismert magyar zenekar számának a parafrázisa. Vannak jelek elrejtve, hogy kikről van szó - jó keresgélést kívánunk" - üzenik a srácok. Az egykori Zöld Pardont és Hajós András munkásságát kedvelők valószínűleg tudják a megoldást. Azóta eltelt pár év, "a körút helyett én egy kanapén várok, de kár" – szól az ének. De a következő pillanatban fel is ráz minket a nosztalgiából a szerzeményben bekövetkező csavar.
A Kispál és a Borz Dal elalváshoz című klasszikusa és klipje előtt is tiszteleg a katartikus vallomássá növekvő "Dal felnövéshez", melyről így mesélt a frontember: "Van, amikor szülőként rájössz, hogy a te szüleid is hibáztak el dolgokat véletlenül, és te is el fogsz rontani egy csomó mindent. Ez a dal egy bocsánatkérés a gyerekeimnek az összes elcseszett dologért, amit okozni fogok. És egy remény, hátha sikerül valamit otthagynom nekik, ami viszont segít majd a nehéz pillanatokban."
A kis magyar, balatoni valóságba áztatott Csend című zárószámot lehet pozitív és negatív üzenetként is dekódolni, attól függően, hogy hogyan értelmezzük az utolsó sort: "A dal akörül forog, hogy mit jelent magyarnak lenni. Az ember sok dolgot nem szeret, van, amin változtatni akar, de azért mindez a rossz is a sajátja. Ez az ambivalencia a Csend témája."
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Steszkó Zsani
fotó: Manhertz Gergő
Május elején a gitár kerül reflektorfénybe az Aréna színpadán - két egymástól eltérő, mégis látványban és energiában egyaránt erős produkcióval.
A több zenekart megjárt kolozsvári alkotó, Sebestyén Zoltán ezúttal egyszemélyes projektként, Mogorva néven lépett színre. A bemutatkozó dal az alternative pop, art pop és singer-songwriter mezsgyéjén mozog. A Fehér madár melankolikus, befelé forduló anyag, amely az elszakadás, az útkeresés és a hontalanság érzését sűríti pár percbe.




