Megjelent Patkós Ferenc első novelláskötete, a Köszönöm, jól vagyok, amely a hétköznapi élet apró helyzeteiből építkezik. A szerző az iróniát és a humort hívja segítségül ahhoz, hogy ismerős élethelyzeteken keresztül beszéljen emberi kapcsolatokról, szeretetről, nehézségekről és a mindennapok abszurditásáról.
A kötet történetei nem nagy elméletekből indulnak ki: buszmegállók, boltok, családi helyzetek és hétköznapi találkozások adják a novellák alapját. Patkós Ferenc ezekben keresi azokat a pillanatokat, amelyek egy kis humorral vagy némi iróniával már más fénytörésbe kerülnek.
A Köszönöm, jól vagyok szerkesztője Tegyi Tímea, a borítótervet Győrfi Judit készítette.
A könyvet október 29-én, csütörtökön 16.30-kor mutatják be a Kecskeméti Katona József Könyvtárban (Kecskemét, Piaristák tere 8.). A kötet a kereskedelmi hálózatokban is megrendelhető.
RÉSZLET A KÖTETBŐL:
"Alig várom, hogy elfoglaljam a helyem a vonaton. Teljesen kifárasztott ez a nap. Az első sikerkönyvem után olyan gyorsan megjelenik a következő kötetem, hogy csak kapkodom a fejem. Szerkesztőség, illusztrátor, nyomda, utána meg a rengeteg dedikálás. Elegem lett az emberekből. Meguntam az arcokat, a folytonos kérdéseket, a tömeget.
Behúzom a fülke ajtaját, és az ablakhoz ülök. A vonat lassan elindul. Legalább az úton hazafelé egyedül leszek a gondolataimmal, senkihez sem kell szólnom. Kicsit elnyújtózom az ülésen, és próbálok végre megnyugodni.
Öt perc múlva, gőzöm sincs, honnan, mégis előkerül egy betolakodó. Feszegeti az ajtót, majd szó szerint beesik rajta. Nem hiszem el, hogy a félig üres vonaton épp ide kell ülnie. Ilyenekkel vannak tele a börtönök. Hogy van felöltözve? Mezítláb, papucsban csoszog itt nekem. Egész úton szagolhatom a büdös lábát a szűk térben. Az inge meg félig kigombolva. Gyönyörű. Nézhetem a kikandikáló, gusztustalan szőrszálait.
Most meg mit csinál? Basszus, nem hiszem el, elővett egy rohadt nagy szendvicset. Letépi róla az alufóliát, azután összegyűri, a hangjától feláll a szőr a hátamon. Jobb lett volna, ha újságpapírba csomagolja, ahogy ezek szokták. Az egész fülkét átjárja a nehéz, zsíros kolbászszag. Mindjárt felfordul a gyomrom. Külön köszönöm a MÁV-nak, hogy nem lehet lehúzni az ablakot, nemcsak meleg van, hanem most már büdös is. Még szalvétája sincs. Szerintem az ő fajtája nem is ismeri ezt a szót, a kezével törli meg zsíros száját, az ujjait meg simán a nadrágjába, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Mi az? Dobozos sör? Az igen! Hangos szisszenéssel kinyitja, és szürcsölve kortyolgatja. Mégse bánom, hogy nem működik az ablak, mert ha nyitva lenne, gondolkodás nélkül ki-ugranék a robogó vonatból.
Na végre, befejezte. Evett, ivott, most már remélem, alszik egyet, és nyugtom lesz. De nem. Inkább a táskájában kotorászik, a szatyrával zörög. Mi jöhet még? Rágyújt? Azon sem lepődnék meg. Hát az meg mi a franc? Könyv? Most komolyan egy könyvet vett elő? Azt gondoltam, az ilyenek nem olvasnak. Tisztára olyan, mint az én kötetem. Egy pillanatra lefagyok. Jobban megnézem a borítót. Basszus, ez az én könyvem. Ez tényleg engem olvas. Mi történik velem? Az ujjait bámulom, ahogy megérinti a lap szélét.
Hirtelen leizzadok, a torkomban dobog a szívem. Szerintem el is pirultam. Csak észre ne vegye a fotóm a hátoldalon. Miközben lapoz, alig merek levegőt venni. Ha közben felpillant, biztosan felismer. Mit mondjak neki?
Most, hogy jobban belegondolok, mikor bejött, egész udvariasan köszönt. A kalauzzal is kedves volt, még rá is mosolygott. A szendvicse meg gusztusos. Ahogy a kolbász, a paradicsom és a paprika ott lapult a két vastag kenyér között, szinte olyan, mint egy mű-alkotás. Az illatát is csak azért éreztem olyan intenzívnek, mert nem volt időm ebédelni a nagy rohanásban. És ki az az őrült, aki zárt cipőben rohasztja a lábát kánikulában? Főleg, ha ilyen ápolt körmei vannak… A kigombolt ing meg kifejezetten jól áll neki. Látszik, hogy van stílusa. Egyből láttam, hogy egy komoly ember. Mindig mondom: "Mutasd meg, mit olvasol, s megmondom, ki vagy."
Ahogy hazaérek, azonnal megkeresem a papucsom, és felbontok egy hideg sört. Ki az, akinek nem esne jól egy ilyen fárasztó nap után? Emberek vagyunk. Csak ne lenne ez a rengeteg előítélet! Azt szeretem legjobban a világunkban, hogy olyan színes."
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Tegyi
Timea
Főcze János történész új kötete, a Vörösök Székelyföldön a romániai kommunista rendszer kiépülését mutatja be egy konkrét település, Szépvíz történetén keresztül. A Modern magyar történelem sorozatban megjelenő könyv az 1944-es frontátvonulástól egészen 1956-ig követi az eseményeket.
Szeptember 6-án negyedik alkalommal rendezik meg a JusTeenTime-ot a Budapest Parkban. Az esemény a kiskamaszokat és tinédzsereket célozza, de minden érdeklődőt várnak. A programban koncertek, beszélgetések, sport- és kreatív aktivitások, valamint edukációs kezdeményezések is helyet kapnak.
Az Aztakutyamindenit egy ismert népdal motívumait gondolja tovább FILO saját zenei világán keresztül. Az előadó az elmúlt időszakban fesztiválokon és klubokban is rendszeresen színpadra lépett, most pedig egy hagyományos dallamhoz nyúlt hozzá.
