Vidnyánszky Attila új előadása, a Marxtőkéje március 27-én mutatkozik be a Nemzeti Színházban. A két részben játszott, nagyszabású tragikomédia egyfajta passiójáték, amely Karl Marx életútján és az 1867-ben megjelent A tőke tézisein keresztül vizsgálja a gondolkodásmód születését, torzulását és továbbélését a jelenben.
Az előadás kizárólag eredeti dokumentumokra épül: Marx, Engels és Lenin levelei, tanulmányai és kiáltványai szólalnak meg, fikció nélkül. A darab bemutatja, hogyan alakult ki az ideológiai örökség, amely még ma is formálja világunkat, miközben bohózati elemekkel átszőtt passióként tárja fel a gondolat és következményeinek elválaszthatatlanságát.
A szereplőgárda generációkat és színházi nyelveket ölel fel: Marx alakját Rátóti Zoltán formálja meg, míg feleségét, Jenny Marxot Varga Klári (m.v.) játssza. Friedrich Engelst Vecsei H. Miklós, Lenint Rácz József, Sztálint pedig Fehér László kelti életre. A személyes és eszmei viszonyok rétegét erősíti az Apa figurája, akit Kristán Attila alakít. A tőke különböző arcai jelennek meg Bodrogi Gyula Nagytőkésként és Bognár Bence Kistőkésként. Az eljárás és a megszólalás hangját Bordás Roland adja Ügyész és Szpíker szerepében, míg az Ügyvéd figuráját Herczegh Péter formálja meg. A fiatalabb generációt Diákként Battai Lili Lujza, Ficsor Milán (e.h.) és Holló Patrik Albert (e.h.) képviseli, míg Dzsenni alakjában Tabajdi Anna (e.h.) jelenik meg. A társadalmi periféria figuráit Krauter Dávid Proletárként és Jakab K. Tamás Lumpenproletárként hozza színre. A Lenin-fiú és Influenszer kettős szerepében Juhász Péter látható, míg Az acélt megedző Pável alakját Winkler Tamás Ábel játssza. A fúvós zenei jelenlétet Kovács Zalán László biztosítja, a Leány szerepében pedig Schneider Bodza lép színre.
A látványt Berzsenyi Krisztina jelmezei és Tóth Kázmér szcenikája, a zenét Kovács Zalán László fúvósai biztosítják.
A Marxtőkéje gondolkodásra késztet: a múltból a jelen felé haladva tárja fel egy eszmerendszer hatását, amely újra és újra formát vált, alkalmazkodik, és túléli saját cáfolatait.
"A politikai gazdaságtan elméleti kifejtése és az arra hivatkozó politikai cselekvés közötti feszültség drámai erejű" - fogalmaz Vidnyánszky Attila rendező. - "Azok a folyamatok és törvényszerűségek, amelyeket Marx az izmosodó kapitalizmus sajátosságaiként leír, napjainkban teljesednek ki. A tőke a felszín alatt felgyülemlő, kérlelhetetlen energiákat veszi számba. Tanúi lehetünk annak az elembertelenedésnek, amelyet a tőke uralma okoz. Rendkívül drámai felismerni, miként rendülnek meg az erkölcsi létezés alapjai, amikor az erkölcs relativizálódik, és az emberhez méltó élet fundamentumai kerülnek veszélybe."
szerkesztette: Hatos Niki
forrás, fotó: Nemzeti Színház
Hosszú hallgatás után újra összeállt Diaz és Mentha. Megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkáik - a Nélküled, A part - után új fejezetet nyit a történetükben. Diaz és Mentha együttműködése nem érinti a Wellhello vagy a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív.
A Corvina Kiadó márciusban három izgalmas könyvvel rukkol elő, amelyek a világ legkülönbözőbb sarkait és emberi dilemmáit mutatják be.
Megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában Rumena Buzsarovszka legújabb novelláskötete, Nem megyek én sehova. A hét történet a mai Macedóniát és a diaszpórában élő macedónokat mutatja be: vegyes házasságban élő nők, identitásukkal küzdő párok, balkániak az USA-ban - mindannyian otthont keresnek a világban, de gyakran idegennek érzik magukat ott,...
