Nemrégiben megjelent a kisbetűs ünnepnapok (Gollob Márton - ének, gitár, Torda Barnabás - ének, basszusgitár, Velek Domonkos - ének, billentyű) második albuma, a sokrétű, tizenegy dalt tartalmazó Az izéből az izé. A Hangfoglaló Induló előadói alprogram 11. évadának egyik támogatott produkciója az A38 hajón mutatta be ezt a korongot. Villáminterjú a banda frontemberével, Domonkossal.
Szoktál egész albumokat végighallgatni? Melyek a kedvenceid?
Igen, de ez kicsit olyan, mint az olvasás. Hiába gondolja magáról azt az ember, hogy szokott, időnként elmarad a belső elvárásokhoz képest. Idén célom volt, hogy több lemezt hallgassak meg egyben, eddig tizenkilencet sikerült. Paul McCartney második szólólemeze, az 1971-es Ram a nagy kedvencem, de egyelőre George Harrison Living in The Material World albumát hallgattam a legtöbbet ebben az évben.
Számos zenei stílusból építkezik ez a korong. Ez mennyire tudatos, vagy éppen ösztönös folyamat nálatok?
Az biztos, hogy tudatosan igyekszünk szélesíteni a rálátásunkat azokra a zenei irányzatokra, mozgalmakra, amiket érdekesnek tartunk. A latin jazz szeretete mindig is egy faktor volt a zenénkkel kapcsolatban, de szerintem most először tudtuk egy viszonylag autentikus módon átültetni a saját hangzásunkba.
Milyen visszajelzések érkeztek eddig az album kapcsán?
Azt érzem, hogy ezzel a lemezzel sikerült valamivel szélesebb körben átütni azt, hogy nem egy tingli-tangli alterzenekar vagyunk, mint ahogy a felületes hallgató sokszor gondolja rólunk. Úgy értem, egy fokkal összetettebb, nehezebben emészthetőbb zenei megoldásokkal szeretünk élni, mindamellett, hogy talán olyan fizimiskánk van, amivel könnyen lehet ránk mondani azt, hogy "olyan boyband-féleségek" vagyunk, amiről meg általában a közérthetőség következik a többségnek... Bár vannak könnyen befogadható dalaink az új lemezen is, például a Nyállámálló, vagy a Nincsen semmi baj, alapvetően gondolkodós zeneiségünk van.
Hogy sikerült a lemezbemutató az A38 hajón?
Nagyon jól! Egyrészt, egy húrszakadáson túl nem volt semmilyen technikai problémánk, ami elég fontos, ha ennyi új dalt játszik egy zenekar! Másrészt pedig a stábunk és a vendégzenészek, Mészáros Ábel, Gollob Ádám is nagyon kitettek magukért. Ezúton is köszi nekik!
Manapság egyre kevesebben hallgatnak meg egész lemezeket, ha valaki csak egy-egy dalra szánna időt, melyikkel kezdje a zenehallgatást?
Attól függ, hogy milyen az ízlése, milyen hangulata van éppen. Ez a lemez viszonylag diverz anyag lett. Ha valaki a keményebb műfajt szereti, akkor a Rezidenciát ajánlom, ha a latinosabb vagy "okosabb" dolgokat, akkor a Fejet, a Sambát, A tó körült. Ha közérthetőbbet szeretne, akkor a Nyállámállót, a Csupánt, a Nincsen semmi bajt ajánlom. De az igazi finomságok a Fel se fogodban, a Mögöttékben és a Hová tűnt?-ben vannak!
A cikk elkészülését a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programiroda támogatta.
írta: Hatos Niki
A puskasdallosember hamarosan megjelenő lemeze egy hatnapos, spontán kaland hangulatát idézi, ahol a szabadság, az önirónia és az emberi kapcsolatok állnak a középpontban. A korong minden dala egy-egy fejezete annak az útnak, amelyen Ember Márk és Puskás-Dallos Péter barangolt végig a Duna két oldalán. Így városok, véletlen találkozások és szívből...
A Magyar Zene Háza Hang/ember sorozatának negyedik alkalma november 26-án, szerdán 19:00–20:30 között a Popkulturális klubkönyvtárban várja a zenekedvelőket, hogy intim, színpadmentes beszélgetés és dalok segítségével fedezzék fel Mátyás Attila, a magyar rock- és underground élet meghatározó alakjának 40 éves pályafutását.
Január 24-én este először tölti meg a Papp László Budapest Sportarénát az Ismerős Arcok. A magyar rockzene ikonikus zenekara három évtized slágereit hozza el a közönségnek, a Nélküled pedig garantáltan az este egyik csúcspontja lesz, amikor vélhetően mindenki együtt énekel majd.
