Három évtizednyi zenei tapasztalat és egy sajátos női vokális világ találkozik a Kobuci Kertben, augusztus 30-án a Kerekes Band és a Dalinda közös albumát, a Vadon című lemezt mutatja be teljes estés koncerten.
Elsőre két különböző zenei irány találkozásának tűnhet a Kerekes Band és a Dalinda együttműködése, a közös munka azonban mindkét formáció számára új területet jelent. A Kerekes Band az elmúlt több mint harminc évben a gyimesi és moldvai népzene, a rock, a funk, valamint a pszichedelikus zene elemeiből alakította ki saját, ethno funk néven ismert hangzását. A Dalinda ezzel szemben a magyar autentikus népdaléneklésből indult, és három női énekhangra építette fel többszólamú produkcióját.
A Kerekes Band 1995-ben alakult Egerben. A kezdeti táncházak világából fokozatosan jutottak el egy olyan hangszerelésig, amelyben a pásztorfurulya, a koboz és a brácsa mellett basszusgitár és dob is helyet kapott. A zenekar azóta 33 országban lépett fel, többek között a jamaicai Ocho Rios Jazz Festivalon, az Open'eren és az Eurosonicon. A Pimaszt a brit Songlines magazin 2005 legjobb világzenei albumai közé választotta, két lemezük Fonogram-díjat kapott, 2026-ban pedig Liszt Ferenc-díjjal ismerték el a munkásságukat.
A Dalinda története a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakán kezdődött. A formáció 2015 óta koncertezik ezen a néven, jelenleg Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára alkotja. A trió a magyar népzenei hagyományból merít, ugyanakkor a többszólamú énekléssel és saját átdolgozásaival eltér a hagyományos előadásmódtól. Első albumuk 2018-ban jelent meg, az Átjárók című második lemez pedig 2020-ban került a közönség elé. Tizedik évfordulójukat tavaly a Müpában ünnepelték.
A májusban megjelent Vadon új fejezetet jelent a két együttes pályáján. A Kerekes Band a korábbi, erőteljesebb elektromos és ritmikus megszólalás helyett ezúttal akusztikusabb hangszerelésre épít, miközben a Dalinda három énekese kilép az a cappella keretek közül. A vokális szólamok ezúttal a zenekari hangzás szerves részeként jelennek meg.
A tizenkét dalt tartalmazó, mintegy 45 perces albumon a népzenei dallamok mellett a női többszólamúság, a furulya, a koboz és a brácsa is fontos szerepet kap. A Kerekes Band improvizatív zenei múltja szintén felismerhető az anyagon. Az Esőtánc, az Álomszőtte és a Szentjánosbogár összetettebb hangszerelésre épül, míg a Tisztás és az Ősök völgye inkább tánczenei szerkezeteket használ. A lemezt záró Békés Expressz pedig már kifejezetten mai dalszerkezetbe helyezi a népzenei motívumokat.
A közös produkció egyik újdonsága, hogy az énekhang ismét hangsúlyos szerepet kapott a Kerekes Band zenéjében. A Dalinda számára közben éppen az jelenti a változást, hogy a három énekes hangszeres kísérettel dolgozik. A hangjuk furulyával, kobozzal, brácsával és a ritmusszekcióval kerül párbeszédbe.
A Vadon egyik központi témája a férfi és női energiák találkozása, de az album ennél szélesebb zenei kérdéseket is érint: az ösztönösség és a fegyelem, valamint a hagyomány és annak kortárs újraértelmezése egyaránt megjelenik benne.
A lemez a Fonó gondozásában jelent meg, és bekerült a kiadó harmincadik évfordulójára összeállított vinyl-sorozatba is.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Magócsi Anikó
Megjelent a Fiúk új stúdióalbuma, a MATRJOSKA!, amelyen a zenekar tovább lép a korábbi popos iránytól, és egyre határozottabban közelít a hazai alternatív és rockszíntérhez. A lemez zeneileg változatos, miközben megőrzi azt a karaktert, amely miatt a csapat az elmúlt időszakban egyre több figyelmet kapott.
Két eltérő zenei programmal várja a közönséget ezen a hétvégén a siófoki Plázs.
A koreai épületfestészet, a gyöngyházberakásos lakkművesség és a kalligráfia világába is betekintést nyerhetnek az érdeklődők az idei Mesterségek Ünnepén. A rendezvény jubileumi, 40. alkalommal várja a közönséget augusztus 20. és 23. között a Budai Várban, ahol a Koreai Kulturális Központ együttműködésének köszönhetően három dél-koreai mester...
