Ilyen volt az Apám szerint

Régóta szeretem a Náray Tamással készült interjúkat, mert mindig olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyek elgondolkodtatnak. Éppen ezért úgy döntöttem, ideje végre a könyveit is kézbe vennem. Az Apám szerint című kötettel kezdtem, amely az önéletrajzi írásainak befejező része.

Ez nem egy könnyen emészthető könyv. Sokkal inkább egy olyan olvasmány, amely időről időre megállásra késztet, és arra ösztönöz, hogy végiggondoljuk a saját értékrendünket, a döntéseinket és a minket körülvevő világot. Náray Tamás éleslátó, tűpontos stílusban tart tükröt az olvasó elé. Hol szatirikusan, hol finom iróniával mutat rá azokra a társadalmi és emberi problémákra, amelyekről sokszor nehéz beszélni, mert fájdalmasak, kényelmetlenek.

Az írás egyik legnagyobb erőssége számomra az az értékrend, amelyet képvisel. Az egyenesség, a tisztesség, a felelősségvállalás és a belső tartás olyan értékek, amelyek időtállók, és ma talán még fontosabbak, mint valaha. Több olyan gondolatot is találtam a kötetben, amelyek mély nyomot hagytak bennem, és amelyekhez biztosan vissza fogok térni még a jövőben. Náray kérdéseket tesz fel, és arra ösztönzi az olvasót, hogy találja meg a saját útját és célját.

Az Apám szerint méltó emléket állít Náray Tamás édesapjának is, akinek alakján keresztül egy olyan ember portréja bontakozik ki, aki a megalkuvás helyett mindig az igazságot, a becsületet és a felelősséget választotta. A család történetén keresztül pedig a 20. századi magyar történelem egy szelete is megelevenedik.

AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///

• Azért nem szabad másoknak megfelelnünk, mert - azon túl, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelni, - ez vezet a leggyorsabban ahhoz, hogy elveszítsük önmagunkat a saját életünkben.

• Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás.

• Az igazságtalanságot sem elfelejteni, sem megbocsátani nem lehet.

• A szüleink elvesztésével az iránytűnket is elveszíthetjük.

• Csak a boldogtalan emberek akarják elvenni mások boldogságát.

• A karmára való hivatkozás egyfajta bosszúvágy, miközben mi továbbra is tisztának és ártatlannak érezhetjük magunkat.

• Távolságtartással és tárgyilagossággal érhetjük el leginkább a tisztánlátást.

• Ami nem fejlődik, az visszafejlődik.

• Az intelligens ember foglalkozik a problémákkal.

• A kritikai észrevételeknek kizárólag négyszemközt szabad elhangozniuk. A kéretlen kritika megsemmisít, a kért kritika védelmet nyújt.

• A szerencse annak kedvez, aki élni tud vele.

• Az igény mindig előbb születik meg, mint a lehetőség.

• Aki felnőttként a gyerekkorával takarózik, az valójában önmagát mentegeti, mintha egy védőbeszédet mondana.

• Aki másokhoz túl jó, az önmagához rossz.

• Véleménye mindenkinek van, megfelelő tudása viszont nem feltétlenül.

• A panaszkodás és a magyarázkodás egyaránt felesleges.

• Semminek sem árt, ha komolyan vesszük, az értékén kezeljük.

• A történelem azért ismétli önmagát újra és újra, mert az emberek elfelejtik a tanulságokat.

• A félelmet célokra kell cserélnünk!

• Sok ember többet beszél a vágyairól, mint amennyit tesz értük.

• Vannak, akik arra mutatnak példát, hogy milyenné nem szabad válnunk.

• A vélemény nem tény. Sokszor "csak" felelősség nélküli károkozás.

• A sajnálkozás a semmi markolászása.

• Halogatás nélkül el kell küldenünk magunk mellől azokat az embereket, akik nem megfelelően szeretnek bennünket.

• Semmi sem történik velünk csak úgy.

• Nem lehet mindenkit megmenteni. És nem is kell. Néha le kell mondanunk emberekről ahhoz, hogy elég fontosak legyünk önmagunk számára.

• Létezésünk minőségét az határozza meg, aminek időt adunk.

• Az ismert embereknek sem kell elviselniük a zaklatást.

• Csak az ellen tudunk védekezni és lépni, amiről tudomásunk van. 

• Egyetlen perc is elég ahhoz, hogy megszeressünk valakit. És ugyanennyi elegendő ahhoz is, hogy megutáljuk.

NEKED AJÁNLOM:

Mindazoknak javaslom, akik szeretik a mélyebb gondolatokat, nem riadnak vissza az őszinte társadalomkritikától, és nyitottak az önvizsgálatra. 

IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL: ERŐS SPOILER VESZÉLY!//

"Különben nem igaz, vagy csak részben, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa. Persze lehet szemfülesnek, szorgalmasnak is lenni, meg határozottnak is, ha valakinek van célja, csakhogy igenis vannak megváltozhatatlan események, körülmények, és az előbbre jutás vagy feljebb lépés nem mindig az akaraton vagy szorgalmon múlik." (126. oldal)

"A céljaink magukban hordozzák a sorsunkat, a tetteink pedig a végzetünket." (237. oldal)

"Azt is mondta ugyanis anyám, hogy szerezni barátokat kell, és nem ellenségeket, mert azok lesznek maguktól is." (259. oldal)

"A barátság olyan, mint az orvos-beteg kapcsolat, csak időnként megcserélődnek benne a szerepek, attól függően, hogy kinek kit kell éppen gyógyítani, és kinek a titkát kell megőrizni. Egy barátságban mindent meg lehet bocsátani, egy dolgot kivéve: az árulást." (381. oldal)

Értékelés (hat pont/szív a maximum): 💛💛💛💛💛💛 6/6
Szerző: Náray Tamás
Cím: Apám szerint
Oldalak száma: 396
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2024

szerző: Hatos Niki