Ilyen volt a Viperák

Capri szigetén minden vibrál: a napfény, a tenger, a pletykák. Katy Hays Viperák írása pontosan ebben a káprázatos mediterrán ragyogásban helyez el egy hatalmas árnyékot: a Lingate család múltját. A felszínen luxus, elegancia csillog, de a vakító fehér falak mögött valami sötétség kúszik. 

A történetről:
1992-ben Sarah Lingate, az ünnepelt drámaíró lezuhan Capri sziklái közül. Hivatalosan baleset történt, de az olvasó az első lapoktól érzi, hogy itt valami több történt. Amikor 30 évvel később Sarah lánya, Helen Caprira érkezik, egy olyan ajándék várja, amit senki nem kérne magának: az a nyakék, amelyet anyja a halála éjjelén viselt. Ez a pillanat indítja be a történetet: a rég eltemetett titkok sorra borulnak, a családi béke veszélyes gyorsasággal foszlik szét, a rendőrség pedig újranyitja az ügyet.

A Viperák nem az a könyv, amit feszült nyomozásra vagy pörgős akcióra éhesen nyit fel az ember. Ez egy lassan építkező, sokszor nyomasztó pszichológiai rejtvény.  Több idősíkon mozgunk, több narrátorral, és a könyv sokáig nem árulja el, kinek a hangját, gondolatait hihetjük el igazán. Ez a billegés végig fent tartja a feszültséget, még akkor is, amikor a történet lassabb, kontemplatívabb szakaszokba sodródik.

A szereplők többsége morális szürkezónában mozog. Senki sem szerethető igazán, Helen volt az egyetlen, akit megkedveltem. A többi családtag olyan, mintha egymást mérgeznék évek óta: hazugságokkal, játszmákkal, elfojtásokkal, miközben kifelé az összetartó arisztokrata família látszatát mutatják. A nyaklánc már említett felbukkanása után ez a törékeny egyensúly azonnal felrobban. És innen nincs visszaút.

A finálé különösen kaotikus: az utolsó 70 oldalon egyre vadabb csavarokat dob elénk a szerző. Néhány fordulat meglepő, mások túlzónak hatnak - mintha a realitás egy pillanatra kicsúszna a történet alól. A lezárás megdöbbentett és bizonytalanná tett, harminc év távlatából nehéz maradéktalanul elhinnem...

A könyv két részből áll, és a beékelt újságcikkek különösen sokat adnak hozzá a hangulathoz. Jobban beljebb húzzák az olvasót a történetbe. A Viperák összességében egy hullámzó intenzitású, atmoszférikus, sokszor nyomasztó pszichológiai írás. Nem klasszikus krimi - inkább egy lélektani labirintus, amelyben minden szereplő egy csapda.

AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///

• Akit kísért a múlt, az nem lehet szabad.
• A hibáink is alakítanak bennünket, hozzánk tartoznak.
• Az a baj az akarással, hogy olyan, mint a kábítószer. Időnként bármit megtesz a célért az ember, még a legőrültebb, legrettenetesebb dolgokat is.
• Mindig tud szűkülni a világ.
• A gazdagok kedvessége arra emlékeztethet, hogy csak a hasznosságunk miatt szabad léteznünk a világukban.
• Az a legjobb a pénzben, hogy sokan legyőzhetetlennek érzik magukat tőle. De ez is a legrosszabb benne...
• Egy romhalmaz is jobb, mint a hamis látszat.
• Utazások során az igazi luxus a legcsendesebb utcákban van: ahol a helyiek esznek, és ahol a pálmák a legmagasabbra nőnek.
• Sokan csak azért mondják el, hogy hibát követtek el, hogy ledobják magukról a bűntudat terhét.

NEKED AJÁNLOM:

A Viperákat azoknak ajánlom, akik szeretik a lassan kibomló, nyomasztó hangulatú pszichológiai írásokat, ahol a családi titkok, a feszültség és a lélektani játékok fontosabbak, mint a klasszikus krimi-tempó. Olyan olvasóknak való, akik élvezik a több nézőpontú elbeszélést, a sötét, mérgező családi dinamikákat és a mediterrán, mégis baljós atmoszférát.

IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL: ERŐS SPOILER VESZÉLY!//

"Erre nincs jó válasz. A 'sose lehet tudni, mi mindenre képesek az emberek' vádnak hangzik. Az 'egyikünk sem ismeri a másik titkait' túl közel van az igazsághoz. Inkább csendben maradok, nem firtatom a részleteket. Én már többet tudok nála. Neki alig árultak el valamit." (85. oldal)

"A pénz meglepő hatékonysággal szigeteli el az embert a félelemtől." (106.oldal)

"Nem tanultam meg Lornától azt az egy dolgot, amit pedig biztosan tudott: az ember csak önmagát tudja megmenteni." (211. oldal)

"Nem ezt jelenti a család? Egy szekta, ahonnan nem lehet kilépni. Kódolt viselkedési mintázat." (219. oldal)

Értékelés (hat pont/szív a maximum): 💛💛💛💛💛🖤 (5/6)
Szerző: B.E. BELLE
Cím: Viperák
Eredeti cím: The vipers
Fordító: Borbély Judit Bernadett
Oldalak száma: 364
Kiadó: 21. Század
Kiadás éve: 2025

írta: Hatos Niki