AI a stúdióban: Ki marad szerző, és mitől lesz érték egy dal?

Az Artisjus beszélgetéssorozatának új epizódja a generatív mesterséges intelligencia zenei hatásait veszi célba - nem technológiai hypeként, hanem az alkotói szerep átalakulásának kérdéseként.

A vita középpontjában az áll, hogy ha egy dal előállítása ma már néhány kattintás során megtörténik, akkor mi marad az alkotásból, és mi adja a számok értékét? A klasszikus zenészi "lépéselőny" meginog,ha a minőség reprodukálható, a sztárság alapja is átalakulhat...

A beszélgetés résztvevői - Dr. Rab Árpád jövőkutató, Dr. Csősz Gergely jogász és Bánkuti Dani producer - több irányból közelítik meg a kérdést. Az AI egyre többeket von be az alkotásba, miközben relativizálja a hosszú tanulási folyamatok szerepét. A kreatív workflow hibriddé válik, ember és gép együtt dolgozik, de a határvonal elmosódik.

Jogilag a helyzet egyértelműbb, mint technológiailag. "Gép nem lehet szerző" – fogalmaz Dr. Csősz Gergely. A szerzői jog továbbra is az embert védi, de az AI-eszközök működése megnehezíti annak meghatározását, hogy egy kész műben mi számít valódi emberi döntésnek.

Közben az AI belépési ponttá válik az új generáció számára. "Kapudrog" – mondja Bánkuti Dani, utalva arra, hogy sokan ezen keresztül kezdenek el zenével foglalkozni. Ez demokratizál, de egyben fel is hígíthatja a mezőnyt.

A legfontosabb kérdés mégis az identitás: hogyan marad zenész a zenész egy olyan közegben, ahol a gép is alkotótárssá válik? Dr. Rab Árpád szerint a jog szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy a jövő alkotói megőrizzék önazonosságukat.

A sorozat következő részei is hasonló dilemmákat boncolgatnak: szerzőség, eredetiség, kreativitás - újraértelmezve egy AI-val átitatott zenei világban.

szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Szabó Zsófi
fotó: Feke Eszter