Ma délelőtt a Pesti Színházban jártam fotóspróbán, ahol az Igazából komédia - robotika című előadás készül bemutatójára. A darab különleges, szatirikus jövőképet fest: egy olyan világot, ahol a szappanoperákat már nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák írják, a szerepeket pedig a kifejezetten erre tervezett androidok, az "aktoidok" játsszák....
A természetfelettiség, a természetközeliség fűszerezi Buzás Bence idei első anyagát

Érdekes, sorsszerű jelenségről írta meg alt-pop újdonságát Buzás Bence. Az egy személyben dalszerző, szövegíró, énekes és producer a friss-ropogós anyagot első önálló koncertjén is előadja, amelyre április 25-én kerül sor a Turbinában.
"Ezt a dalt kábé másfél évvel ezelőtt kezdtem el írni, miután hajnalban hazaestem egy buliról. Amikor sétáltam az Oktogonnál az üres utcákon, a gondolat a fejembe szökött: milyen érdekes, hogy az élet milyen emberekkel sodor össze. Megfigyeltem a mintákat és egy érdekességet találtam: vannak emberek, akik folytonos, visszajáró vendégek, akármilyen káoszszerű is a létezés, mindig visszatalálnak hozzánk. Ez a dal azokról az emberekről szól, akik összetartoznak és ha akarják, ha nem, az útjaik keresztezik egymást, akkor is, ha épp ég a ház, vagy oda lépnek, ahol nincs tovább. Sokáig a fiókban csücsült ez a dal, mert féltem magamban ezt a témát boncolgatni: milyen emberekkel kereszteződik az én utam, kivel tartozok össze" – mesélte Buzás Bence.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Fehér Emma
Ma fotóspróbán jártam a Vígszínházban, ahol a héten bemutatásra kerülő Ismeretlen táj című előadásba nyerhettem bepillantást. Már az első percekben érezhető volt, hogy egy különleges, mélyen rétegzett, érzelmileg alaposan befűtött produkció ez.
Ilyen volt a Viperák
Capri szigetén minden vibrál: a napfény, a tenger, a pletykák. Katy Hays Viperák írása pontosan ebben a káprázatos mediterrán ragyogásban helyez el egy hatalmas árnyékot: a Lingate család múltját. A felszínen luxus, elegancia csillog, de a vakító fehér falak mögött valami sötétség kúszik.





