A Dürer Kertben a balkánfunk találkozik a pogóval

Október 22-én ismét megrendezi POGÓ BULI néven ismert koncertestjét a Bohemian Betyars a Dürer Kertben. A programhoz ezúttal a Várhegyutca is csatlakozik, amely tízfős felállásával, kísérletező hangszerelésével és több zenei irányzatot összekapcsoló produkciójával készül a fővárosi klub színpadára. A két formáció közös estéje elsősorban azoknak lehet érdekes, akik a balkáni hatásokat nem egyetlen, szigorúan körülhatárolható műfajként, hanem különböző zenei világokkal kombinálva keresik.

A Várhegyutca saját meghatározása szerint pszichedelikával kiegészített experimentális balkánfunk zenekar. A megfogalmazás jól jelzi azt a zenei gondolkodást, amelyben több, egymástól eltérő hagyomány találkozik. A repertoárban funky, reggae, balkáni és népzenei elemek egyaránt megjelennek, miközben a hangszerelés is eltér a megszokott megoldásoktól. A formáció emiatt nem egyetlen stílus következetes képviseletére épít, hanem a különböző hatások egymás mellé rendezéséből alakítja ki saját hangzását.

Ez a sokféleség a zenekar egyik legfontosabb sajátossága. A funk ritmikai alapjai, a reggae lüktetése, a balkáni zenei fordulatok és a népzenei motívumok eltérő karaktert hordoznak, ezért ezek összekapcsolása önmagában is komoly hangszerelési feladat. A Várhegyutca esetében ehhez társul a pszichedelikus megközelítés, amely tovább tágítja a hangzás kereteit. A végeredmény így nem hagyományos értelemben vett balkáni produkció, hanem több irányzatból felépített, kísérletező koncertzenei forma.

A tízfős létszám szintén meghatározza a megszólalást. Egy ekkora felállás lehetőséget ad arra, hogy a különböző zenei rétegek egyszerre legyenek jelen, ugyanakkor az ilyen produkcióknál különösen fontos az összjáték és a pontos megszólalás. A Várhegyutca esetében éppen ez teszi érdekessé a koncerthelyzetet: a zenekar nem egyetlen hangszer vagy frontember köré épített produkcióként határozza meg magát, hanem közösségi megszólalásra törekszik.

A formáció eddigi útját több fesztivál- és klubfellépés is alakította. Ezek a színpadok fontos terepet jelentenek egy olyan csapat számára, amelynek zenéje kifejezetten közönségközpontú. A Várhegyutca ugyanis nem csupán hallgatásra szánt dalokban gondolkodik: a zenekar egyik célja egy folyamatosan bővülő közösség kialakítása. Az általuk képviselt örömzenei megközelítés ennek megfelelően elsősorban élőben érvényesülhet.

Közös pont a mozgás

A Várhegyutca október 22-i meghívása azért is illeszkedik a Bohemian Betyars POGÓ BULIJÁNAK koncepciójához, mert a két produkció eltérő zenei alapokból, de hasonló koncertközpontú szemlélettel dolgozik. A Bohemian Betyars ezen az estén ismét a régebbi muzsikákat is előveszi, és a program leírása alapján a megszokott intenzitás mellett ezúttal sem a nyugodt álldogálásé lesz a főszerep.

A POGÓ BULI elnevezés már önmagában egyértelműen jelzi, milyen közönségreakcióra számítanak a szervezők. A koncert nem csupán egymást követő dalok sorozata, hanem olyan esemény, ahol a közönség aktivitása szerves része a programnak. A régi számok visszatérése pedig azok számára is adhat pluszt, akik hosszabb ideje követik a zenekart, hiszen a korábbi korszakokhoz kapcsolódó dalok másfajta közösségi élményt teremthetnek, mint egy kizárólag új anyagokra épített műsor.

Ebben a környezetben a Várhegyutca fellépése nem egyszerű előzenekari szerepet jelenthet. A tízfős formáció zenei sokszínűsége már önmagában alkalmas arra, hogy megmozgassa a közönséget, a funkos és reggae-s alapok pedig természetes kapcsolatot teremthetnek a táncolható balkáni hangzással. A különböző stíluselemek keverése ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy a koncert folyamatosan változó zenei impulzusokra épüljön.

A két fellépő között ugyanakkor lényeges különbségek is vannak. Míg a Várhegyutca elsősorban kísérletező módon közelít a műfaji határokhoz, a Bohemian Betyarsnak már kialakult, jól felismerhető koncertnyelve van. Az októberi esemény egyik érdekessége éppen ezért az lehet, hogyan működik egymás mellett ez a két megközelítés. A közös pontot nem feltétlenül az azonos hangszerelés vagy zenei forma, hanem az élő megszólalás energiája és a közönség bevonása jelentheti.

A cikk elkészülését a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programiroda támogatta.
szerkesztette: Hatos Niki