A generatív mesterséges intelligencia terjedése a magyar zeneipar bevételeinek jelentős részét veszélyeztetheti 2028-ra - derül ki a ProArt legfrissebb zeneipari jelentéséből. Az elemzés szerint négy év alatt összesen mintegy 12 milliárd forintos jogdíjkieséssel lehet számolni, ha nem történik érdemi szabályozási változás.
A generatív mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a zene létrehozásában, miközben továbbra is rendezetlen kérdés, hogy az AI-modellek betanításához felhasznált művek alkotói milyen feltételek mellett járulhatnak hozzá ehhez a folyamathoz. A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért Zeneipari Jelentés 2025/2026 című kiadványa szerint a probléma már nem csupán jogi, hanem komoly gazdasági kérdés is.
A Whitereport által készített tanulmány alapján 2028-ra a magyarországi zenei jogdíjbevételek 19 százaléka, mintegy 5,8–6 milliárd forint kerülhet veszélybe. A 2025 és 2028 közötti időszakra vetített kumulált veszteséget a jelentés hozzávetőleg 12 milliárd forintra becsüli.
A jelentés szerint a zeneipar digitális átalakulásának újabb szakaszában a technológiai vállalatok olyan AI-modelleket fejlesztenek, amelyek betanításához jelentős mennyiségű zenei tartalomra van szükség. Ezek között olyan művek és hangfelvételek is lehetnek, amelyek felhasználásához a szerzők, előadók vagy kiadók nem adtak előzetes engedélyt.
A helyzet egyik legfontosabb következménye az úgynevezett "value gap", vagyis értékhézag kialakulása. A fogalom arra a különbségre utal, amely a technológiai cégek által az AI-alapú zenei szolgáltatásokból realizált bevételek, valamint a tartalmak létrehozói között keletkezik.
A ProArt szerint miközben olyan AI-zenei szolgáltatások, mint a Suno vagy az Udio jelentős üzleti értéket képviselnek, a magyar dalszerzők, előadóművészek és hangfelvétel-kiadók jelenleg nem feltétlenül részesülnek abból a gazdasági haszonból, amely az általuk létrehozott zenei tartalmak felhasználásához kapcsolódik.
A probléma azért is jelentős, mert a zeneipar számottevő gazdasági értéket állít elő Magyarországon. A jelentés szerint a hazai zenészek közvetlenül és közvetetten évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket teremtenek, ami a magyar GDP mintegy 0,3 százalékának felel meg.
Az AI térnyerése ugyanakkor nem minden területen azonos mértékben jelent kockázatot. A kutatás szerint különösen a háttérzene, a produkciós zene és a streaming lehet érintett, ahol az AI által előállított tartalmak könnyebben jelenhetnek meg a korábban emberi alkotók által uralt piacon.
A nemzetközi kutatások sem mutatnak kedvezőbb képet: a jelentés által idézett elemzések 2028-ig globálisan 23–30 százalék közötti bevételkiesést valószínűsítenek a zeneipar egyes területein.
A szervezet szerint a megoldás egyik kulcsa az úgynevezett ART-alapelvek alkalmazása. Az angol rövidítés három követelményt foglal össze: engedélyezés, díjazás és átláthatóság.
A ProArt álláspontja szerint az AI-modellek betanításához a jogtulajdonosok előzetes hozzájárulására van szükség. Emellett az alkotóknak részesedniük kellene az új technológia által termelt bevételekből, miközben azt is egyértelművé kell tenni, hogy milyen művek és hangfelvételek szerepeltek az adott modellek tanításában.
A szervezet azt is fontosnak tartja, hogy a streamingplatformokon felismerhető legyen, ha egy zenei felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült.
Ezen a területen már történtek lépések: a jelentés szerint a Deezer és a Spotify is dolgozik az AI által generált zenék felismerésén és jelölésén. A ProArt szerint azonban ez önmagában nem elegendő, átfogó szabályozásra lenne szükség.
A Zeneipari Jelentés 2025/2026 immár tizenegyedik alkalommal vizsgálja a magyar zeneipar helyzetét. A kiadvány a hazai zenehallgatási szokások és jogdíjbevételek mellett ezúttal kiemelten foglalkozik a generatív mesterséges intelligencia által jelentett lehetőségekkel és kockázatokkal is. A kutatás az Artisjus, az EJI és a MAHASZ adataira, nemzetközi piaci információkra, valamint 16 iparági mélyinterjúra támaszkodik.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Mezei Csaba
November 13-án mutatja be a budapesti Centrál Színház a Dupla vagy semmi című vígjátékot. Puskás Dávid fordításában, átdolgozásában és rendezésében Woody Allen két egyfelvonásosa először látható a világon egyetlen darabként. A főbb szerepekben Parti Nóra, Hajdu Steve, Hevér Gábor, Pálfi Kata, Magyar Attila, Szécsi Bence és Hermányi Mariann lép...
Az alternatív rockzenekar eddig angol nyelven publikált, így a Belőled mindent az első magyar nyelvű megjelenésük. A felvétel a 2027 januárjára tervezett debütáló EP utolsó előfutára.
A Fall Out Boy bejelentette eddigi legnagyobb világkörüli turnéját, a 2027-es Twilight of the Punks keretében 36 koncertet adnak Európában, az Egyesült Királyságban és Észak-Amerikában. A zenekar május 19-én a Budapest Arénában lép színpadra, ráadásul új, ACES című dallal is jelentkezett, amely több mint három év után az első új, saját szerzeményű...
