PREMIER! A magány klausztrofóbiájában született dallal debütál a Medusza

A magány néha nem csendes... Zúg, feszül, lüktet, pontosan úgy, ahogy a Medusza első dala, a Nem az a baj. A 2024 végén alakult indie pop formáció debütáló felvétele egy szakítás utáni bezártság érzését járja körül, azt az állapotot, amikor a falak mintha egyre közelebb húzódnának, miközben az ember próbálja újra felépíteni önmagát.

A dal szövege vallomásos és sérülékeny, van benne egyfajta felemelő őszinteség. A gitárcentrikus, alterpopos hangszerelés pedig dinamikusan ellenpontozza a lírai tartalmat, mintha a hangszerek maguk próbálnák kitörni azt a belső klausztrofóbiát, amelyről a szöveg mesél. A felvétel és a mixmaster Rácsai Mátyás munkáját dicséri, akinek keze alatt a szerzemény megőrizte nyers intimitását, miközben kifinomult zenei szövetet kapott.

A Nem az a baj a zenekar novemberben megjelenő debüt EP-jének első előfutára, amely a magány különböző arcait vizsgálja majd, a csendet, a hiányt, az újrakezdés reményét és a belső béke keresését. A banda 2026 február elején, a Bluster produkcióval közös koncertjén mutatja be élőben a teljes lemezt.

Interjú a formáció énekesnőjével, Fábián Flórával.

Miért pont indie pop stílusban alkottok?
Ez a zenei irány az, ami leginkább inspirál minket a dalszerzésben. Én például rengeteg brit és ír indie pop - rock zenét hallgatok, és szeretném, ha a zenekarunk hangzása közel állna olyan, általam nagyra tartott előadókhoz, mint Orla Gartland, a The Last Dinner Party vagy Rachel Chinouriri. Emellett a magyar alternatív zenei világ és szövegvilág is nagyon közel áll hozzánk. Úgy érezzük, hogy a dalaink érzelmi mélységéhez is illenek ezek a dinamikus, gitárközpontú, mégis olykor melankolikus és éteri hangszerelések. Az indie pop ráadásul egy sokszínű műfaj, ami bőven teret ad a kísérletezésre is.

Hogyan alakult a zenekar? Hogyan érkeztek meg a társaid?
A zenekar egyik fele, Rókay Attila (basszusgitár), Körtvélyesi Ákos (dob), illletve én korábban már együtt zenéltünk egy másik formációban, ám az a projekt személyes okokból megszűnt. Ebből a tapasztalatból nőtt ki a Medusza, amely két új taggal bővült Kiss Botond (billentyű) és László Bence (szólógitár). Érdekesség, hogy korábban senki sem ismerte a többieket más kontextusból – az internet segítségével (zeneszapro.hu és gsfanatic.hu) találtunk egymásra. Ennek ellenére nagyon hamar kialakult közöttünk a jó összhang, így igazán szerencsésen alakult a felállás. A dalszerzés elsősorban az én feladatom, bár a zenei kidolgozás egyre inkább közös munka. A szövegeket viszont mindig én írom, ezért a projekt részben körém épül: a dalok leginkább az én érzelmi világomat tükrözik, míg a hangszerelés és a hangzás közösen formálódik.

Mesélj picit a Nem az a baj-ról!
Azt a szakítás utáni érzést, fázist szerettem volna megfogni ebben a dalban, amikor nem tudod eldönteni, hogy konkrétan az a személy hiányzik, vagy csak nem akarsz annyira egyedül lenni. Abban az időszakban, amikor írtam, már épp elegem volt abból, hogy folyton csak szomorú dalokat írok, ezért itt könnyedebb szöveget szerettem volna, amiből a tartalom és a mélység mégse veszik el, így némi öniróniával igyekeztem kifejezni azt, hogy mennyire unalmas tud lenni, amikor már sok ideje küzdök az elengedéssel, de még mindig nem vagyok teljesen rendben.

Mit tudhatunk előljáróban a novemberben várható debüt-EP-ről?
Az első kislemezünk öt dalt tartalmaz majd, központi témája pedig a magány és az egyedüllét, ezek különböző árnyalataival és fázisaival. A dalszövegek visszatérő motívumai közé tartoznak a beltér képei, valamint a külső és belső káosz ábrázolása, amelyek összekötik az anyagot. Az EP hangulatát leginkább a melankólia jellemzi, ugyanakkor végig jelen van benne a karcosság és a dinamizmus is, amelyek izgalmas kontrasztot alkotnak a sérülékeny szövegekkel. A november végén megjelenő anyag előtt néhány héttel érkezik még egy második single, amellyel előkészítjük a megjelenést.

írta: Hatos Niki
fotó: Fekete Tibor Kristóf