Bár a Belmondo legutóbbi sorlemeze öt éve látott napvilágot, Czutor Zoliék azóta sem tétlenkedtek: a 2023-as Királyok kutyái című korongjukon például Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve három verset is megzenésítettek. Most pedig megérkezett az új album, a Lefoglalt tárgyak.
A Music Fashion kiadó gondozásában megjelent Lefoglalt tárgyak tíz friss szerzeményt tartalmaz, és már a címével is egyértelműen állást foglal. A lemez egyfajta szolidaritási gesztus az aránytalanul meghurcolt művészek felé - köztük Herczeg Zoli és ByeAlex irányába is -, miközben nem válik direkt politikai kiáltvánnyá. Inkább finom, ironikus, sokszor személyes reflexiók sorát kínálja a jelenkorról.
Az album zeneileg rendkívül sokszínű: a lírai balladáktól a trapbe hajló okoskodásokon át egészen a zúzósabb, gitárcentrikus dalokig széles spektrumot jár be. A Zoli munkásságára jellemző posztmodern beat-hangulat sem maradhat el, ám ezúttal minden eddiginél erősebben érződik a dalokon a társadalmi közeg hatása. A szövegek visszatérő témái között megjelenik az ügyeskedők következmények nélküli világa, a betelt pohár érzése, a hétköznapok monotóniája, az ősi ünnepek emlékezete, a kamu népieskedés, valamint a szerelem abszurditása és játékossága.
A Lefoglalt tárgyak egyszerre személyes és társadalmi lenyomat: mélyen gyökerezik a jelen tapasztalataiban, mégis könnyed, színes, gyakran ironikus hangulatban szólal meg. A dalok között különleges hommage-ok is helyet kaptak.
A Mámorban 3 percért a magyar rádiózás és a Magyar Bokszszövetség százéves jubileuma előtt tiszteleg, míg az album angol nyelvű érdekessége, a Margit egy 2026-ra tervezett nemzetközi filmprodukcióhoz készült, amelynek a részletei egyelőre még titkosak.
A jellegzetes Belmondo-hangzás mellett a hangszerelés is tartogat meglepetéseket: élő klarinét szólal meg Erdő Zoli játékában, míg a hegedűt Kiss Virág Lili hozza be. Ezek az elemek valóban gazdagítják a zenei textúrát és felerősítik az atmoszférát.
Mit tudhatunk az album alapkoncepciójáról?
Nagyon kevés olyan albumra emlékszem a pályám során - akár a Nyers, akár a Belmondo időszakából -, amelynél előre meghatározott alapkoncepcióval dolgoztunk volna. Ennél a lemeznél sem volt tudatos tervezés: összegyűltek a dalok, összegyűltek a gondolatok, és csak utólag vált világossá, hogy mégis van egy erős közös nevezőjük. Ez pedig az, hogy a korábbiaknál jóval hangsúlyosabban jelenik meg rajta a közélet. Sokkal többször és sokkal direktebben reagálok a mindennapjainkra, mint korábban. Ez nem volt előre elhatározott szándékom, inkább annak a kornak a következménye, amelyben élünk. Amikor elkészült ez a tíz új Belmondo dal, akkor vettem észre, hogy hat-hét szám is olyan témákat érint, amelyek örökérvényű, morális kérdéseket feszegetnek. Nem szeretem azokat a dalokat, amelyek nagyon konkrét személyekről, politikai ügyekről vagy napi eseményekről szólnak. Sokkal közelebb áll hozzám az általánosabb moralizálás. Korábban jóval többet foglalkoztam a szerelemmel, a nőkkel - most máshová került a fókusz.
Kik voltak az alkotótársaid?
A dalok túlnyomó többségét - a korábbi lemezekhez hasonlóan - én írtam. Egyetlen kivétel van: a Margit című angol nyelvű szám, amelynek szövegét egy brit színész írta, akivel egy nemzetközi film forgatásán dolgoztunk együtt. Ő egy szerelmeslevelet írt, én pedig ebből csináltam zenét. Ez egy különösen izgalmas történet, de a produkcióról egyelőre nem beszélhetek.
Hogyan alakult ki a dalok sorrendisége?
Az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy milyen sorrendben kerüljenek fel a dalok a lemezre. Fontosnak éreztem, hogy az albumot elejétől a végéig élmény legyen meghallgatni. A lemez nagyon heterogén - én mindig is az ilyen albumokat szerettem, hallgatóként és alkotóként is. Untat a monotonitás, nem szeretem, ha egy előadónak minden dala kísértetiesen hasonlít egymásra. Ez az album azoknak szól, akiknek - hozzám hasonlóan - nem túl jó a monotonitástűrésük. A gitáros balladáktól a treppes-reppes alapokon át a metal riffekig, sőt a 60–70-es éveket idéző postmodern beat hangulatig minden megtalálható rajta. Szerintem mindenki talál majd rajta magának valamit - vagy épp mindent utálni fog rajta.
És akkor íme a Dalról-Dalra Zolival:
Itt maradtam: A nyitódal arról szól, hogy a közéleti viszontagságok miatt sokan évek, akár évtizedek óta vívódnak azon, maradjanak-e ebben az országban. Én végül úgy döntöttem: ha nem kényszerülök menekülésre, akkor itt maradok. Magyarországból szeretnék élhető, szerethető, vidám helyet csinálni - legalább a saját világomban.
Fél lét: Egy treppes, reppes szám, szinte teljesen gépi alappal, ami nagyon nem jellemző ránk. A cím szójáték: amikor az ember félve él, akkor a léte is "fél".
Kortizol: A mindennapok mókuskerekéről szól: a stresszről, az információtúlterhelésről, az alváshiányról, a gyerekekről, a reggeli rohanásról. Az egyik legszemélyesebb dal a lemezen, postmodern beat hangulattal.
Mámorban 3 percért: A leghosszabb szám a korongon. Tisztelgés a magyar box története előtt. Eredetileg Kovács István, "Kokó" felkérésére írtam meg, de végül egy színes, mozgalmas Belmondo dallá nőtte ki magát.
Radar alatt szállni: Manapság sokan meghunyászkodva élnek, "radar alatt", nehogy feltűnést keltsenek. Ez számomra egy elfogadhatatlan életstratégia.
Mire jó, ha népies?: Paródiának indult, de túl jól sikerült ahhoz, hogy az maradjon. Az álnépies, népieskedő popzenét figurázza ki. Fülbemászó, torzított gitáros dal lett belőle.
Eddig a pontig: Egy igazi Nyers hangulatú szám: torzított riffekkel, beszélős–kiabálós énekkel, betelt poharakkal.
Margit: Igazi kakukktojás a korongon, angol nyelvű szöveggel, klarinéttal, swinges-jazzes hangulattal, mintha egy Woody Allen-film végének zenéje lenne.
Oda vagyok már: Egy vidám, tempós beatdal, amely a menekülésről szól - nem feltétlenül fizikailag, hanem a szerelembe, a művészetbe, a barátok és a gyerekek közé.
Gyertyagyújtás: Szabó T. Anna hanukai versének megzenésítése. Egyszerű, akusztikus, bensőséges dal, amit karácsonykor és hanukakor is szívesen eljátszanék majd.
Aki szeretné még az idén élőben hallani muzsikálni Zolit, az december huszonnyolcadikán, vasárnap látogasson el a Turbinába, ahol 21:15-től Nyers, illetve Belmondo dalok kapnak fókuszt. Zoliék előtt a rockabillyt, a swinget, a countryt és a garage rockot keverő CsótányDzsó melegíti be a nagyérdeműt.
szerkesztette: Hatos Niki
Február negyedikén, szerdán sor kerül a Röviden-Tömören improvizált előadás újabb felvonására. A rövid játékokkal, rövid jelenetekkel építkező egy felvonásos estet Horváth-Töreki Gergely keltette életre, aki ezúttal Nádasi Veronikát hívta meg vendégül, a zenéről pedig Szöllősi Dániel gondoskodik.
Július 4-én a SopronFest zárónapján lép színpadra a The Prodigy. A legendás brit elektronikus zenekar nyolc év után ad ismét koncertet Magyarországon, ráadásul a Lővérekben, ahol korábban többször is telt ház előtt játszottak a VOLT Fesztivál idején.
Bár a Belmondo legutóbbi sorlemeze öt éve látott napvilágot, Czutor Zoliék azóta sem tétlenkedtek: a 2023-as Királyok kutyái című korongjukon például Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve három verset is megzenésítettek. Most pedig megérkezett az új album, a Lefoglalt tárgyak.
