Artisjus jelentés: Meghaladták a jogdíjak a pandémia előtti mértéket. Egyre több a fiatal szerző

Úgy tűnik, a pandémia utórezgései lassan-lassan lecsengenek a zeneiparban. 2025-ben az Artisjus összesen 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok és zeneművek szerzőinek, ami 12%-os növekedés a 2024-es évhez képest. A legfontosabb az az, hogy reálértékben már 5,9%-kal meghaladta a pandémia előtti szintet, vagyis tényleg visszatért a piac a normál kerékvágásba.

A kifizetésekből ráadásul minden eddiginél nagyobb szelet jutott a hazai alkotóknak: az összes jogdíj közel 59%-a magyar zenék után ment ki, 22 945 magyar szerző részesült belőle.

A háttérben több trend is dolgozik: erősödő streaming, a "glokalizáció" (a közönség globális platformokon is egyre inkább a helyi zenét hallgatja), és az arénakoncertek felfutása, ahol 2024-2025-ben már a magyar fellépők is domináns szerepbe kerültek.

Egyre többen keresnek komolyabb összeget jogdíjból?
Az adatok szerint a jogdíjpiramis több szintjén is növekedés látszik:

• 76 szerző volt, aki csak jogdíjból elérte az átlagkereset kétszeresét (ez rekord),
• 915 fő pedig legalább az átlagbér 20%-át megkereste szerzői jogdíjakból.

A nagyobb jogdíjak mögött persze jellemzően komoly életmű áll: akik legalább 1 millió forint bruttó jogdíjat kaptak, azoknál átlagosan 411 különböző mű hangzott el valamilyen formában.

Berobbantak a fiatalok: minden ötödik új szerző 20 év alatti
A legizgalmasabb adat az utánpótlást érinti: 2025-ben 1403 új szerző regisztrált, és közülük 298 fő 20 év alatti, ami azt jelenti, hogy az új belépők 21,2%-a tinédzser. Ez majdnem háromszoros növekedés négy év alatt.

A magyarázat részben egyszerű: ma már sokkal könnyebb digitálisan rögzíteni és kiadni egy dalt - és a közösségi média miatt ezt a fiatalok tömegei használják is.

Közel 29 ezer új dal - és itt már megjelenik az MI hatása is
2025-ben 28 874 új szerzeményt regisztráltak az Artisjusnál, ami újabb növekedés. A háttérben valószínűleg ott van az is, hogy egyre több mesterséges intelligenciával támogatott eszköz segíti a zeneszerzést, szövegírást, hangszerelést - bár az Artisjus szerint a regisztrált dalokban mindig van emberi alkotói rész.

A legnépszerűbb műfajok a friss regisztrációk alapján:

• pop (24%),
• rock/metal (18%),
• electro/dance (15%).

A slágerek egyre inkább csapatmunka eredményei:
Érdekesség, hogy bár az új dalok többsége még mindig egyszemélyes munka (kb. kétharmad), a legsikeresebb számok már más képet mutatnak. A rádiókban legtöbb jogdíjat hozó dalok átlagosan 2,6 szerzővel készültek, online pedig még durvább a tendencia: a 30 legtöbb digitális jogdíjat termelő dal átlagosan 4,8 szerzőt jegyzett. 2025-ben először egy darab egyszemélyes dal sem került be a top 30-ba.

szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Tóth Klári