Úgy tűnik, a pandémia utórezgései lassan-lassan lecsengenek a zeneiparban. 2025-ben az Artisjus összesen 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok és zeneművek szerzőinek, ami 12%-os növekedés a 2024-es évhez képest. A legfontosabb az az, hogy reálértékben már 5,9%-kal meghaladta a pandémia előtti szintet, vagyis tényleg visszatért a piac a normál kerékvágásba.
A kifizetésekből ráadásul minden eddiginél nagyobb szelet jutott a hazai alkotóknak: az összes jogdíj közel 59%-a magyar zenék után ment ki, 22 945 magyar szerző részesült belőle.
A háttérben több trend is dolgozik: erősödő streaming, a "glokalizáció" (a közönség globális platformokon is egyre inkább a helyi zenét hallgatja), és az arénakoncertek felfutása, ahol 2024-2025-ben már a magyar fellépők is domináns szerepbe kerültek.
Egyre többen keresnek komolyabb összeget jogdíjból?
Az adatok szerint a jogdíjpiramis több szintjén is növekedés látszik:
A nagyobb jogdíjak mögött persze jellemzően komoly életmű áll: akik legalább 1 millió forint bruttó jogdíjat kaptak, azoknál átlagosan 411 különböző mű hangzott el valamilyen formában.
Berobbantak a fiatalok: minden ötödik új szerző 20 év alatti
A legizgalmasabb adat az utánpótlást érinti: 2025-ben 1403 új szerző regisztrált, és közülük 298 fő 20 év alatti, ami azt jelenti, hogy az új belépők 21,2%-a tinédzser. Ez majdnem háromszoros növekedés négy év alatt.
A magyarázat részben egyszerű: ma már sokkal könnyebb digitálisan rögzíteni és kiadni egy dalt - és a közösségi média miatt ezt a fiatalok tömegei használják is.
Közel 29 ezer új dal - és itt már megjelenik az MI hatása is
2025-ben 28 874 új szerzeményt regisztráltak az Artisjusnál, ami újabb növekedés. A háttérben valószínűleg ott van az is, hogy egyre több mesterséges intelligenciával támogatott eszköz segíti a zeneszerzést, szövegírást, hangszerelést - bár az Artisjus szerint a regisztrált dalokban mindig van emberi alkotói rész.
A legnépszerűbb műfajok a friss regisztrációk alapján:
A slágerek egyre inkább csapatmunka eredményei:
Érdekesség, hogy bár az új dalok többsége még mindig egyszemélyes munka (kb. kétharmad), a legsikeresebb számok már más képet mutatnak. A rádiókban legtöbb jogdíjat hozó dalok átlagosan 2,6 szerzővel készültek, online pedig még durvább a tendencia: a 30 legtöbb digitális jogdíjat termelő dal átlagosan 4,8 szerzőt jegyzett. 2025-ben először egy darab egyszemélyes dal sem került be a top 30-ba.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Tóth Klári
Van az a fajta elektronikus indie, ami egyszerre simogat és üt gyomorszájon - na, ebben a TENDER nagyon otthon van. A brit duó október 14-én visszatér Budapestre, és a Turbina Kulturális Központba hozza el a friss, nyári megjelenésű Where The Waves Break albumuk dalait.
Úgy tűnik, a pandémia utórezgései lassan-lassan lecsengenek a zeneiparban. 2025-ben az Artisjus összesen 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok és zeneművek szerzőinek, ami 12%-os növekedés a 2024-es évhez képest. A legfontosabb az az, hogy reálértékben már 5,9%-kal meghaladta a pandémia előtti szintet, vagyis tényleg visszatért a piac a...
Új közös dallal jelentkezett az Artúr Rambo és Bérczesi Róbert. A Himnusz (így vagy jó) egy igazi vállveregetős, felemelő szám lett, ami az elfogadásról, az esendőségről és arról szól, hogy nem kell mindig megfelelnünk mások elvárásainak. Egyfajta modern himnusz, ami összehozza az embereket, és közben finoman megnyugtatja őket- pont akkor, amikor a...
