Megérkezett Vámos Miklós legújabb könyve, a Kerülő

Tegnap este a patinás Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont Vámos Miklós Kerülő című kötetének a bemutatójának - annak a könyvnek, amely már címével is jelzi: vannak utak, amelyeket nem önszántunkból választunk, mégis végig kell mennünk rajtuk.

A Kerülő középpontjában az identitás kérdése áll - különösen az a tapasztalat, amikor az ember önmeghatározása és a külvilág címkézése között feszültség támad.

Mi történik akkor, ha valaki nem jár zsinagógába, nem tagja hitközösségnek, nem telepedett ki Izraelbe, nem beszél héberül vagy jiddisül, nincsenek izraelita hagyományai, eszik disznóhúst, magyarnak vallja magát, anyanyelve magyar - és mégis újra és újra "lezsidózzák"?

A könyv egyik legerősebb állítása, hogy az identitás nem pusztán vallási vagy kulturális gyakorlat kérdése, hanem a társadalmi percepcióé is. A "sima zsidó" bélyeg mögött ott húzódik a kollektív emlékezet, az előítélet, a történelmi reflex - és az egyén kiszolgáltatottsága annak, hogyan látják őt mások.

A bemutatón szó esett arról is, hogy a kerülés gyakran egyfajta túlélési stratégia. A csend, az alkalmazkodás, az önirónia vagy éppen az elhallgatás - mind olyan utak, amelyekkel a szereplők próbálnak navigálni a társadalmi térben.

A Kerülő a Karcsú Könyvek sorozat része, amely tudatosan szakít a "vastag könyv = nagy jelentőség" mítoszával. Ezek a kisregények tömörek, szinte sűrítmények: beleférnek a sorozat jellegzetes, szilfid köteteibe, retikülbe, zsebbe, autóstáskába. Kézbe simulnak vonaton, villamoson, strandon vagy akár sorban állás közben is.

A rövidebb terjedelem azonban nem könnyedséget, hanem fegyelmet jelent. A szerző - ahogy az esten is elhangzott - mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt. Ami maradt: pontos mondatok, koncentrált helyzetek, letisztult próza.

A vastagkönyvfóbiában szenvedők örömére a sorozat bizonyítja, hogy a korszerű próza nem oldalszámban, hanem intenzitásban mérhető.

szerkesztette: Hatos Niki
fotó: Kiss Imre