Március 13-ig látogatható a Koreai Kulturális Központ "Korea visszhangja magyar kézműves alkotásokban" című kiállítása, amely a koreai tradicionális művészet és a magyar kreativitás találkozását mutatja be. A tárlat a medup csomózástól a handzsi papírművészeten át a dzsogakbo foltvarrásig és a minhva népi festészetig vezet végig, bemutatva a technikák mögötti kulturális és spirituális értékeket.
A kiállítás élő közösséget is feltár: a tanítványokból mesterek válnak, a hagyomány pedig a személyes élményeken keresztül él tovább. A kalligráfia kurzus hallgatóinak munkái, a textil- és papírművészeti alkotások mind a két kultúra párbeszédét tükrözik.
A Koreai Kulturális Központ 2012-es nyitása óta évente több mint 15 000 résztvevőt vonz, a mostani tárlat pedig ennek a kulturális kapcsolódásnak egy különleges lenyomata. A kiállítás célja nemcsak a szem gyönyörködtetése, hanem a látogatók bevonása a közös kulturális utazásba.
- Kézműves műhely - a medup és a handzsi találkozása: A kézműves kurzus a tradicionális koreai díszcsomózás (medup) és a kézzel készített koreai papírművészet (handzsi) világába vezeti be az érdeklődőket. A medup - a koreai kultúrában évszázadok óta jelen lévő dekoratív csomózási technika - nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentéssel is bír: az egyes csomók az örök kötelékeket, az időtlenséget és a szerencsét jelképezik. A handzsi ezzel szemben egy különleges, természetes rostokból készült koreai papír, amely rendkívüli tartóssága és szépsége miatt nemcsak írásra, hanem különféle dísztárgyak és használati eszközök készítésére is alkalmas. Jakab Krisztina vezetésével az alkotók nemcsak a két technika elsajátításában mélyedhetnek el, hanem a koreai kultúra praktikus, hétköznapi filozófiáját is felfedezhetik - azt a szemléletet, amelyben a szépség, a funkcionalitás és a lelki tartalom harmonikus egységet alkot. A kiállításon látható tárgyak ennek a műhelymunkának a legszebb példái.
- Dzsogakbo - történetek textilbe rejtve: A koreai foltvarrás, azaz dzsogakbo, a takarékosság művészetéből nőtt ki, de mára a kreatív önkifejezés eszköze is lett. A maradék anyagokból készülő, aprólékosan összeállított geometrikus minták a koreai népi gondolkodás sajátosságait jelenítik meg. A 2015 óta működő kurzus vezetői, Gold Mariann és Molnár Edit olyan alkotásokat mutatnak be, amelyek mögött mély kulturális jelentések, családi történetek és hagyományok húzódnak meg.
- Minhva - a népi festészet új életre kel: A minhva, azaz a koreai népi festészet a mindennapi élet vágyait - szerencsét, jólétet, hosszú életet - jeleníti meg élénk színekkel és gazdag szimbolikával. Ezek az alkotások eredetileg kettős célt szolgáltak: egyrészt díszítették az otthonokat, másrészt védelmező, szerencsét hozó funkcióval is bírtak. A képek gyakran ábrázolnak mitikus állatokat, virágokat vagy hétköznapi jeleneteket, amelyekhez mély jelentéstartalmak és babonák kapcsolódnak - a tigris például a gonosz szellemek távoltartását, a halak bőséget és szerencsét jelképeznek. A 2023-ban alakult "Szumdamcse" csoport diákjai Kim Dasom és Szabó Dóra irányításával nemcsak technikai alapokat sajátítanak el, hanem a minhva mögött rejlő kulturális és spirituális világot is megismerik.
- Kalligráfia - a lélek ecsetvonása: A koreai kalligráfia, azaz szoje jóval több, mint írásmód: ez a belső harmónia és önkifejezés egyedülálló formája. Az ecset minden egyes mozdulata a művész személyiségét és pillanatnyi érzelmeit tükrözi vissza. A Koreai Kulturális Központ kalligráfia kurzusa 2013-ban indult Moon Changseok mester irányításával, mára pedig egykori tanítványai - Bertalan Nóra, Bukta Zoltán, Csajka Edit, Fekete- Preszmayer Zsófi és Rónai Éva - vezetik a hét különböző tanfolyamot. A több mint 70 hallgató munkái most a kiállításon is megcsodálhatók.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Pálffy Dóra
fotó: Hirling Bálint
