Ősszel érkezik CARI kislemeze, amelyen a szakítást, annak különböző fázisait, a feldolgozást járja körül. Erről a munkáról szállított le egy újabb előfutárt az előadó, a meglehetősen sötét hangulatú töltény formájában. A szám középpontjában a toxikus kötődés áll, a dinamikához pedig nagyban hozzájárult ARON (Krecsmarik Áron) közreműködése is. A ...
Korinna: "Nagyon erős hangulatot adott a zene"

Mirtse Korinna zenei pályáját a tavaly megjelent Zavar track óta követem aktív figyelemmel. A sokszínű előadó, alkotó a nemrég publikált Fekete-Fehér esetében Balázs Mihállyal (felvétel, keverés, master, producer, zene) alkotott közösen. A dalhoz Nápolyban forgattak végtelenül ízléses, hangulatos klipet. Interjú Korinnával:
A dal ezúttal is magáért beszél, de kérlek mesélj arról, hogy hogyan jött az ötlet, az ihlet ehhez a dalhoz?
Ez talán az első olyan közös dalunk volt Misivel, ami benne indult el, nem bennem. Még tavaly összerakott egy zenealapot, eredetileg minden cél nélkül. Megmutatta, nekem meg nagyon tetszett, úgyhogy mondtam, hogy 'ezt akkor vinném is', és elkezdtem rá szöveget írni. Először csapongtam kicsit a témák között, nagyon erős hangulatot adott a zene, de még nem tudtam, miről szól. Aztán végül ez volt az, ami utat tört magának.
A klip kapcsán milyen kulisszákat tudhatunk? Mennyire volt szigorú, vagy éppen laza a forgatási folyamat?
A zene hangulata, a szövegben megjelenő fotós metafora miatt egy utazós klipet képzeltem el a dalhoz, úgyhogy kitaláltuk, hogy elutazunk valahova, ott fogunk forgatni. Nagyon szeretem ezt a műfajt, volt már korábban is ilyen jellegű klipünk, nagy valószínűséggel lesz is még. Szeretünk utazni, szeretjük dokumentálni a miliőt, ilyenkor megpróbáljuk azt a hangulatot visszaadni, amit az adott várostól kaptunk. A cél az, hogy olyannak mutassuk be a helyszínt, amilyennek mi éreztük, és nem egy beállított, kiszínezett álvalóságként.
Éppen ezért nem volt nagyon szigorú a folyamat, mert nagyrészt csak dokumentáltunk, de az egy picit megnehezítette a dolgunkat, hogy amíg kint voltunk, nagyjából végig szakadt az eső. Úgyhogy időnként haza kellett szaladni megszárítkozni, mert olyan részeket is szerettünk volna a klipbe, ahol éneklem a dalt egy-egy helyszínen, és hát a napok nagy részében csuromvizes voltam. Emiatt éreztük, hogy elsősorban forgatni vagyunk kint... Ha nem a klip miatt mentünk volna, felkaptam volna egy esőkabátot, összefogtam volna a hajam, nem sminkeltem volna, és sokkal lazább lett volna a kint töltött idő. Összességében azt gondolom, kellemesebb, ha az ember csak át tudja adni magát a városnézésnek, de így is jól éreztük magunkat, és a klip is kész lett. Sőt, nemcsak kész lett, de pont olyan lett, mint amilyennek elképzeltük.
A videó Nápolyban forgott. Hogy tetszett ez a város? Milyen élmények értek itt?
Olaszország több városában is jártunk már korábban, de ez volt az első utunk Nápolyban. Nagyon eleven város, mindenki kint van az utcán egész nap, nagyon temperamentumosak az emberek, kiabálnak, nevetnek, veszekednek, nyüzsög mindenki.
Furcsa ambivalenciája van a helynek: gyönyörű épületek vannak mindenhol, de alig látszik belőlük valami a megszámlálhatatlan réteg graffiti alatt. Mintha a múlt és a jelen találkozna minden utcasarkon, amin befordulsz. Ez kicsit szomorú látvány volt, én nagy rajongója vagyok a régi épületeknek, sajnálom, hogy alig látszott belőlük valami. Persze voltak szép részek is, de ez nagyon élénken megmaradt bennem. Nagyon színes volt a város, élénk dekoráció az utcákon, színes épületek, és hát persze az utcai teregetés nagyon jellemző, ami nekem az egyik kedvenc dolgaim közé tartozik Olaszországban. Ez már olyan szinten szimbólummá vált, hogy még kamu száradó ruhákat is láttunk dekorációként kifeszítve egy-egy utca felett. Azon mondjuk nagyon jót mulattam, amikor azt láttam, hogy a helyiek még esőben is az utcán teregetnek, csak egy ponyvát húznak a szárítókötél fölé.
Ami még nagyon megmaradt bennem, az az, hogy elképesztő ízek vannak Nápolyban. Nagyon erőteljes íze van az ételeknek - a lehető legjobb értelemben. Nem tudom, mi a titkuk, de jó lenne valahogy kideríteni. Szóval ízek, színek, graffitik, és száradó ruhák - talán ezek a legélénkebb emlékeim Nápolyról.
írta: Hatos Niki
Történeteim címmel jelent meg Cserpes Laura vadonatúj kislemeze. A munkán négy dalt hallhat a nagyérdemű, amelyekben az énekesnő megnyílik családi töréséről, édesapjáról és férjének is dedikált egy-egy felvételt. A számok során olyan témákkal foglalkozhatunk, mint a gyász, a hit, a lélek.
A megszokott minőségben kiváló szerzőkkel, tartalommal kerülnek az olvasók kezébe a 21. Század kiadó újdonságai. Íme közülük néhány: