Ilyen volt az Ártatlanok

Hétfőn végre hivatalosan is megjelent B.E. Belle legújabb regénye, az Ártatlanok, amely az Elítéltek hatalmas sikere után ismét a büntetés-végrehajtási intézetek zárt, valóságos világába kalauzol el bennünket. A szerző kendőzetlen őszinteséggel, ugyanakkor roppant érzékenyen mutatja be azt a közeget, amelyben a hatalom, az erkölcs, az igazság határai végtelenül könnyedén mosódnak el.

A történet középpontjában egy szigorúan őrzött börtön áll, ahol a fogvatartottak befolyása nagyon erősen érezhető. Ebbe a miliőbe épül be felügyelőként Rosabelle Carter, aki valójában egy sokkal sötétebb célt szolgál, apja illegális ügyleteit próbálja megsegíteni. Küldetése egyik része, hogy elcsábítsa Caleb Nortont, a tisztességes, ugyanakkor tekintélyt parancsoló főfelügyelőt. Ami azonban egyszerű manipulációnak indul, az fokozatosan alakul át valósággá - ez a kapcsolat nemcsak veszélyes mindkettejükre, de alaposan át is formálja őket.

A regény egyik legnagyobb erőssége a karakterábrázolás. Rosebelle hosszú ideig rossz úton jár, de amikor szembesül a világ egy másik arcával, lassan ő maga is változni kezd. Ez a belső út, a megtisztulás folyamata az egyik legszebb íve a történetnek. BELLE különösen jól megragadja a bűnözők gondolkodását. Nem csupán eltorzult elméjű pszichopatákkal találkozunk írásaiban, hanem olyan intelligens, ravasz emberekkel is, akik a saját logikájuk mentén működnek. Ez a realizmus adja a kiadvány súlyát, az olvasó kénytelen újra meg újra átgondolni, hogy mi is a jó, a rossz... A váltott szemszögű elbeszélés - Rosabelle és Caleb nézőpontjából ismerhetjük meg a történéseket - nemcsak izgalmassá teszi a sztorit, hanem érzelmileg is közelebb hozza hozzánk a szereplőket.

Az Ártatlanok egy igaz történetek által inspirált regény, amelyet a szerző helyenként kiegészített, hogy még izgalmasabb és fordulatosabb legyen. Ez a tökéletes egyensúly a hitelesség és a fikció között végig jól érződik.  

Az olvasás az első oldaltól totálisan beszippantott, másfél nap alatt befejeztem a több mint 380 oldalas kötet forgatását. BELLE stílusa gördülékeny, a történet feszes, a 23 fejezet jól tagolt. Külön izgiség a könyv elején található Spotify-dallista, amely még inkább atmoszférikussá teszi az egész élményt.

Persze továbbra is a regény érzelmi hatása az, ami igazán maradandóvá teszi az olvasást. A szerzőtől megszokott módon itt is számíthatunk megrázó pillanatokra, bár ezúttal nekem egészen az epilógusig kellett várnom a könnyeimre. Ugyan megszoktam, hogy BELLE jóval előbb sírásra késztet, azt gondolom, most pontosan erre volt szükségem. Kaptam 370 oldalnyi minőségi kultúrát, remek kalandozást egy másik világba, hogy aztán megérkezzen számomra az igazi terápia. Egy személyes veszteséggel, gyásszal terhelt időszakban különösen mélyen érintett a kiadvány végén megtalálható levél-jelenet. Azt hiszem, gyógyított... Nagyban!

Külön említést érdemel a könyv fizikai megjelenése. Az ország első zöld kiadású regényeként nemcsak tartalmában, hanem kivitelezésében is figyelemre méltó. A gyönyörű borító, a letisztult fehér tipográfia és az egyedi grafikai megoldások már első pillantásra lenyűgöztek. Bár sokan említik a friss nyomdafesték szagát és a sérülékeny kivitelezést, ezek az én esetemben olyan technikai sajátosságok voltak, amelyek kis odafigyeléssel abszolút kezelhetők. 

A kiadvány végére kapunk egy jó hírt is. Hamarosan érkezik ugyanis a Börtönsztorik sorozat (Elítéltek, Ártatlanok) harmadik része, amelyben a halálsor világába nyerhetünk betekintést. Már most várom. Nagyon-nagyon!

AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///

• Ha te magad nem hiszed el, hogy képes vagy bármire, akkor mások sem fogják elhinni rólad...
• Vannak testek és lelkek, amelyek már az első pillanattól érzékelik egymás minden rezdülését. Amikor találkozunk valakivel, aki tényleg különleges hatással van a lelkünkre, könnyen megfeledkezhetünk arról, hogyan is "kellene" viselkednünk, hogy milyen korábbi tapasztalataink vannak.
• Mindannyian különbözőek vagyunk, így a velünk történő eseményeket, a tragédiáinkat is másként dolgozzuk fel.
• Nincs jogunk elítélni egymást - mindenki tett már jót és rosszat egyaránt.
• Az ember befolyásolható, a környezete formálja.
• Felemelő olyan embereket megismerni, akik nem játszmáznak, hanem mindig önmagukat adják.
• Ha mi irányítjuk az életünket, ha a kezünkbe vesszük a dolgokat, megtapasztalhatjuk, milyen jó kiegyensúlyozottnak és szabadnak lenni.
• Amikor szerelmesek vagyunk valakibe, vajon őt szeretjük, vagy azt, ahogyan ő szeret minket?
• Bármikor újrakezdhetjük.
• A különleges emberek másként érzékelik a világot.
• Van, hogy a nagy fájdalmainkat, a traumáinkat könnyebb úgy feldolgoznunk, ha egy kicsit kívül helyezzük magunkat rajtuk.

NEKED AJÁNLOM:

Azoknak ajánlom, akik szeretik a lélektani mélységekkel átszőtt, morálisan árnyalt történeteket, és nem riadnak vissza a börtönvilág nyers, realista ábrázolásától. Különösen jó választás lehet azoknak, akik olyan romantikával átszőtt, érzelmileg erős és elgondolkodtató regényre vágynak, amely még sokáig velük maradhat az utolsó oldal után is.

IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL: ERŐS SPOILER VESZÉLY!//

"-Mindenhol virágok vannak. Csak és kizárólag virágok!
- Nincs két egyforma virág, így végtelen, ahogy kifejezhetem magam általuk. A virágok ráadásul úgy élnek, ahogyan ők akarnak. Arra nyílnak, amerre ők szeretnének, arra terjeszkednek, amerre csak kedvük tartja, és abba, hogy milyen szirmot növesztenek, semmilyen beleszólásod sincsen." (162. oldal)

"Amúgy sem a vér szeret, hanem a szív. Nem a gének vigyáznak rád, hanem a lélek. Nem a genetika védelmez téged, hanem a test." (224. oldal)

"A férfiakkal az az egyik legnagyobb baj, hogy szentül megvannak győződve arról, hogy okosabbak, mint a nők. És ezt annyiszor hangoztatják, hogy a nők szépen lassan maguk is elhiszik. Ettől a férfi még inkább uralkodónak érzi magát, és ha ezt régóta csinálja, olyannyira beivódik a bőre alá, egyenesen a vérébe, hogy végül eszébe sem jut, hogy alárendelt egyed bármikor is fellázadhat ellene." (316. oldal)

"Erről szól az élet, nemde? A megbocsátásról! Nem másnak, hanem a magad számára. Mert a megbocsátás nem más, mint lehetőség egy új életre." (325. oldal)

Értékelés (hat pont/szív a maximum): 💛💛💛💛💛💛 6/6
Szerző: B.E. BELLE
Cím: Ártatlanok
Szerkesztő: Csémi Judit
Korrektor: Sándor Zsuzsanna, Pap Kata
Borító: Tabák Miklós
Oldalak száma: 381
Kiadó: maraton
Kiadás éve: 2026

szerző: Hatos Niki