Ilyen volt a Pszichokanyar

2026.04.10

Nemrég vettem kezembe Szigeti Ildikó Pszichosztriptíz című könyvét, amelyet hamar nagyon-nagyon a szívembe zártam, ezért hatamas öröm volt számomra, amikor megtudtam, hogy a Multiverzium kiadó gondozásában új kötettel jelentkezett. A frissen megjelent Pszichokanyar egy olyan világba vezeti el a könyvmolyt, ahol a pszichológiai történetmesélés azontúl, hogy betekintés a lélek rejtett zugaiba, folyamatos morális és érzelmi kihívás is.

Az írás középpontjában Bokros Hanna áll, egy hatvan pluszos pszichoterapeuta, aki a szakmai kiégés határán egyensúlyoz. Már az első fejezetekben világossá válik, hogy Hanna klienseihez fűződő kapcsolatai, az elbeszélt élettörténetek és a saját belső monológjai könnyedén csúszhatnak egymásba, így az olvasó folyamatosan egy határhelyzetben találja magát - mi az, ami még szakmai távolság, és mi az, ami már személyes bevonódást jelent?

A kötet egyik legerősebb eleme a titok és az elhallgatás. Minden fejezetben jelen van valami kimondatlan feszültség, egy elfojtott darab, amely lassan, rétegenként bontakozik ki. A pokoli játszmák világa nem pusztán dramatikus elem, hanem az emberi kapcsolatok mélyebb struktúráinak feltárása is. A történetekben rendre szembesülünk azzal, hogy az ember milyen szélsőséges megoldásokhoz képes nyúlni, ha valami igazán fontosat próbál megmenteni - legyen az kapcsolat, identitás, túlélés.

Szigeti Ildikó nem riad vissza a nehéz, sokszor tabunak számító témáktól. A könyvben felbukkan a pedofília, az aszexualitás, a családon belüli homofóbia, az ivarsejt-donáció, a BDSM, az öngyilkosság vagy a poliamória kérdésköre, miközben olyan pszichológiai és társadalmi jelenségek is megjelennek, mint a poszttraumás stressz zavar, a "no contact" helyzetek, az autizmus, a rák, az ikerlét vagy a cancel culture. Ezek a témák nem öncélúan sokkolják az olvasót, inkább egy komplex, sokszor kényelmetlenül ismerős emberi valóságot rajzolnak ki.

A fejezetek egyik fontos rétege a trauma és az emlékezet működése. A holokauszt emléke, a bűntudat, a parentifikáció és az emlékbetörések (flashbackek) olyan motívumok, amelyek időről időre visszatérnek, és meghatározzák a szereplők jelenét. Ezek a múltból felszakadó darabok újabb kérdéseket nyitnak meg: mennyire tudunk felelősek lenni a saját történeteinkért, és meddig hat ránk mindaz, amit nem mi választottunk?

Hanna figurája különösen izgalmas abból a szempontból, hogy a saját felismerései sokszor a pácienseivel való munkái során születnek meg. A terapeuta nem mindenható megfigyelő, hanem egy mindig tanuló ember. Ez a dinamika adja a könyv egyik legerősebb emberi rétegét, miszerint: a segítő is sérülhet, változhat.

Stílusát tekintve a kötet epizodikus szerkezetű. Az egyes történetek végpontjai után nem zárul le véglegesen, teljesen semmi - a történet tovább dolgozik az olvasóban. Ez a megoldás különösen hatásos, a befejezetlenség érzése feszítő kíváncsiságként működik. 

A kötet végére a különálló történetdarabok lassan összeállnak egy nagyobb egésszé. A fragmentumok mögött kirajzolódik egy közös emberi tapasztalat: a sérülékenység, a túlélés és az önmagunkkal való szembenézés szükségessége. Bár a történetek sokszor sötétek és megrázóak, mégis ott van bennük a változás lehetősége.

Számomra a legérdekesebb élmény az volt, hogy Hanna nemcsak másokat ért meg egyre mélyebben, hanem saját magát is a páciensei történetein keresztül. Ez a kölcsönösség teszi igazán élővé a könyvet.

AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///

  • Nagyon jó az, ha úgy tudjuk rendezni az életünket, hogy ne kelljen folyton rohannunk.
  • Nagy tévedés, hogy mindent egyedül kell megoldanunk.
  • A hallgatásnak és az állandó kibeszélésnek ugyanaz a funkciója: hogy eltávolodhassunk a fájdalomtól.
  • Az igazságosságba vetett hitünk csupán egy drog az agyunk számára. Egy illúzió, amibe jó belekapaszkodni.
  • Az, hogy különböző nézeteink vannak, nem jelenti azt, hogy ne működhetnénk együtt, vagy ne tisztelhetnénk, szerethetnénk egymást.
  • Ha trauma éri az embert, az megváltoztatja az identitását, a személyiségét.
  • Van, hogy annyira kímélni igyekszünk másokat, hogy mi magunk beérjük a kevesebbel...
  • Hatalmas ereje van a kimondott szónak. Pláne akkor, ha az egy mélyen ülő, régóta elhallgatott érzést, gondolatot hangosít ki.
  • Akinek titka van, úgy érezheti, hogy kontrollja van az élete felett - vagyis legalábbis egy része felett.
  • Akinek van "kamuradara", az hiába nem tudja pontosan, mi a baj, pontosan érzi a hamisságot...
  • A könyvek gyakran válaszok, remények, megoldások.

NEKED AJÁNLOM:

Ezt a  könyvet azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a lélektani mélységek, a terápiás helyzetek és az emberi kapcsolatok bonyolult dinamikái iránt. Különösen javaslom, ha nem riadnak vissza a nehéz, tabukat feszegető témáktól. 

IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL: ERŐS SPOILER VESZÉLY!//

"Ez az érzelmi vakfolt. Ha valaki fontos a számunkra és kedveljük őt, nem tudatosul bennünk, ha valami olyat tesz, ami ellentétes mindazzal, amit hiszünk vagy gondolunk róla." (47. oldal)

"Mire megérkezünk az első kapcsolatunkba, készség szintre fejlesztjük a bocsánatkérés és a megbocsátás művészetét. Alaposan begyakoroljuk, hogyan kell őszinte megbánás és belátás nélkül bocsánatot kérni, menet közben pedig elsajátítjuk azt a trükköt is, miként lehet érzelemmentesen megbocsátani." (70. oldal)

"A köldökzsinór gondoskodik arról, hogy ha az anya stresszel, a magzat telibe kapja a kortizolt. Ha rendszeresen érkezik utánpótlás a stresszhormonból, a gyerek traumatizáltan, sérülten érkezik." (116. oldal)

Értékelés (hat pont/szív a maximum): 💛💛💛💛💛💛 6/6
Szerző: Szigeti Ildikó
Cím: Pszichokanyar
Oldalak száma: 268
Kiadó: multiverzum
Kiadás éve: 2026

szerző: Hatos Niki

Co Lee a hazai alternatív hiphop egyik meghatározó szereplője, aki az elmúlt években sajátos, kísérletező hangzásával és erős vizuális világával építette fel a zenei univerzumát. A produceri és előadói munkák mellett folyamatosan új irányokat keres, és tudatosan építi nagylemezes koncepcióit.

Nemrég vettem kezembe Szigeti Ildikó Pszichosztriptíz című könyvét, amelyet hamar nagyon-nagyon a szívembe zártam, ezért hatamas öröm volt számomra, amikor megtudtam, hogy a Multiverzium kiadó gondozásában új kötettel jelentkezett. A frissen megjelent Pszichokanyar egy olyan világba vezeti el a könyvmolyt, ahol a pszichológiai történetmesélés...

Share