Bár lassan indul be, ám az első pillanattól kezdve vicces, humoros P. C. Harris - Blokkolj, ha tudsz! írása. A 33 fejezetből álló kötetet a Libri oldalán már csak igényelni lehet, így végül e-book formátumban töltöttem időt vele.
A szórakoztató irodalom főszereplőit Sally Dannison újságíró és a könnyű nőket szerető, arrogáns
Josh Nickerson hokijátekos jelentik. A főhősök az első oldalaktól kezdve szívják egymás vérét, első találkozásuktól kezdve megy az adok-kapok, miközben – bár beismerni nem akarják - , tagadhatatlanul vonzódnak egymáshoz. Végül persze győznek az érzelmek. Számomra a háttérben futó nyomozás mentette meg a könyvet, ami a huszonkilencedik fejezetben történik meg.
A regényt abszolút az erotikus-romantikus kategóriába sorolnám be, amit némi humor, minimális thriller fűszerez. Az olvasás során olyan témákkal foglalkozhatunk, mint a karrier fontossága, a rossz főnökség, a bizalom megteremtése, a vonzalom, a szenvedély, az érzelmi falak és azok lebontása.
AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///
- A szerelem gyakran ott születik meg, ahol nem várnánk.
- Úgy is lehet valaki ünnepelt hoki csillag, hogy a múltjában található pár sötét folt. Például a szerencsejáték függő apa, aki miatt mindent elveszített a család, ám a főhős nem a rossz példát követi, hanem kitör belőle.
- Komfortzónán kívül megállni a helyünket: ez az igazi profizmus.
- A pokerarc felöltése lehet a legegyszerűbb módja annak, hogy megvédjük magunkat, ugyanakkor veszélyes, mert saját magunkat is becsaphatjuk vele.
- A kemény külső mögött nem mindig a ridegség áll.
- Csak akkor tudunk igazán szeretni, ha merünk sebezhetővé válni.
- A legnagyobb harcokat nem másokkal vívjuk, hanem saját magunkkal.
- A szenvedély nem elég, de nélküle sem érdemes élni.
NEKED AJÁNLOM:
Leginkább a húszas éveikben járó olvasóknak ajánlom, akik kedvelik a hoki világát. Könnyű történet, viheted magaddal a strandra (e-book formájában).
IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL: ERŐS SPOILER VESZÉLY!///
"Nem etetjük megbocsátással a keselyűt." (159. oldal)
"Félek a válaszoktól, mert a nyakunkba zúduló őszinteség olykor egyenlő a kegyetlenséggel." (167. oldal)
"Bevallom, eddig észre sem vettem, hogy a keserűség törzshelye újabban az elmém lett." (284. oldal)
"Mi lett belőlem? Ahelyett, hogy azzal foglalkoznék, ami az életet jelenti számomra, itt ülök egy kicseszett hajgumit bámulva, és az érzéseimmel harcolok." (303. oldal)