Tegnap este Kékkői Zalán egy különleges, energiákkal teli zenei utazásra vitte el a közönséget az Analog Music Hallban. A koncerten két meghatározó instrumentális albumának világa - a My World, My Dream és a NOAi - elevenedett meg, még erősebben, még szabadabban, mint a lemezeken.
Zalán évtizedek óta stabil pontja a hazai zenének, ikonikus produkciók és együttműködések hosszú sora kötődik a nevéhez, de ezen az estén teljes mértékben a saját szerzői univerzumára irányult a figyelmünk. Olyan hangzásvilágot mutatott meg élőben, amely eredetiségével és átgondoltságával már régóta a védjegyének számít.
A koncert gerincét a már említett két korong karakteres, szabadon áramló kompozíciói adták. A modern és klasszikus gitárzenei elemek természetes elegye - rock, blues, fusion és finom atmoszférikus rétegek - organikusan simult össze, miközben Zalán jellegzetes, erőteljes zenei világát még inkább kidomborította. A közel 20 számból álló dallista - Big Picture, Smile one your face, So far, so good, Journey, Soul Save, Shadows Chat, It is my business, What do you think?, Retrospection, Consolation, Shelter, Hukkkkk, Dream land, City Rock, Dreamcatcher, Catfight, AAAaaa - tökéletesen vezette végig a közönséget ezen a mélyreható, még sokáig energiát adó zenei utazáson.
A zenekar maga volt a csoda: Borlai Gergő és Kaszás Péter dobolása, Dandó Zolika gitárjátéka, Takács Roland basszusa és Zombori Atus billentyűje olyan intenzív energiát hozott létre, hogy több alkalommal is leszakadt a pofám. Mindegyikük elképesztően tehetséges muzsikus, összjátékuk végtelenül precízen működött.
Számomra még mindig hatalmas élmény, jó látni, hogy egy koncert nem attól lesz elementáris, hogy óriási show, látványvilág, fél tucat vendégzenész fokozza a hangulatot. Időnként épp az a legütősebb, amikor tényleg minden a muzsikáról szólhat. Sallangok nélkül. Köszönöm az élményt srácok!
szerkesztette: Hatos Niki
Tegnap este Kékkői Zalán egy különleges, energiákkal teli zenei utazásra vitte el a közönséget az Analog Music Hallban. A koncerten két meghatározó instrumentális albumának világa - a My World, My Dream és a NOAi - elevenedett meg, még erősebben, még szabadabban, mint a lemezeken.
A Pesti Színház december 6-án mutatja be Alan Ayckbourn kultikus sci-fi vígjátékát, az Igazából komédiát, amely 2050-be repítj el a nézőket - abba a jövőbe, ahol a szappanoperákat már mesterséges intelligencia írja, és a színészek helyét aktoidok veszik át. A robotok hibátlanok, precízek, de humorérzék nélküliek… egészen addig, amíg egy robotlány...
Johnny Lydon - vagy ahogy mindenki ismeri, Johnny Rotten - újra május 20-án végre ismét színpadra lép a Dürer Kertben, mégpedig a Public Image Ltd legénységével. A posztpunk úttörője a Sex Pistols után a PiL-lel írta tovább a zenetörténelmet, és közel öt évtizedes karrierje alatt generációkat indított el a saját útján.
