Ma délelőtt a Pesti Színházban jártam fotóspróbán, ahol az Igazából komédia - robotika című előadás készül bemutatójára. A darab különleges, szatirikus jövőképet fest: egy olyan világot, ahol a szappanoperákat már nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák írják, a szerepeket pedig a kifejezetten erre tervezett androidok, az "aktoidok" játsszák. A komédiák eltűnnek - mert bár a robotok képesek tökéletesen utánozni az emberi viselkedést, humorérzékük nincs. Legalábbis elvileg...
A történet fordulópontját egy fiatal író érkezése jelenti, aki egy meghibásodott robotlányban váratlanul meglátja a humor csíráját. A találkozás lavinát indít el: kiderül, hogy a hibák néha több kreativitást, több emberit hordoznak, mint a tökély.
Már a próba első pillanataiban feltűnt számomra, mennyire különleges mozgáskultúrával dolgozik az előadás. Mivel a robotok időnként elromlanak, vagy megállításra kényszerülnek, így a darab tele van fizikai kihívásokkal: olyan éles, szögletes mozdulatokkal, pontosan kimért pózokkal, amelyeknek egyszerre kell életszerűeknek és "mesterségesnek" hatniuk. Ez a fajta játékmód komoly technikai pontosságot igényel - és a társulat ezt meg is adja nekünk. A szereplőgárda igencsak impozáns: Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde és Szántó Balázs.
A fotóspróba során számomra az egyik legnagyobb meglepetést, élményt Varga-Járó Sára jelentette. Most láttam őt először színpadon, teljesen lenyűgözött. Elképesztő pontossággal találta meg karakterében a robotikus és az emberi viselkedés közötti finom arányt. Játéka precíz, érzékeny, humoros és mély - az a fajta alakítás, amely azonnal a rajongójává tett engem.
Szabó Máté rendezése jól használja a műben rejlő iróniát és érzelmi mélységet. A darab nem pusztán technológiai játék, hanem nagyon is valós kérdéseket hoz fel a mélyből:
A Pater Sparrow által tervezett díszlet egyszerre futurisztikus és letisztult. Hangulata tökéletesen illik azon világhoz, ahol a mesterséges intelligencia már átvette az alkotás egy sűrűbb részét. A tér használata dinamikus, a vetített és fizikai elemek harmonikusan illeszkednek egymáshoz – vizuálisan is erős alapot adva a színészi munkának. A jelmezek Tihanyi Ildi munkái, amelyek tökéletesen adják át a karakterek funkcionalitását, személyiségét. Cser Ádám zenéje hibátlanul simul a jelenetek ritmusához: pulzáló, érzelmekben gazdag.
Az Igazából komédia - robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban. Az előadás 2 óra 55 perc, egy szünettel. Ha valakinek hosszú lenne az időtartam, annak is bátran ajánlom, ugyanis a tempó, a vizualitás és a színészi játék folyamatosan ébren tartja a figyelmet.
írta: Hatos Niki
fotók: Hatos Niki
Ma délelőtt a Pesti Színházban jártam fotóspróbán, ahol az Igazából komédia - robotika című előadás készül bemutatójára. A darab különleges, szatirikus jövőképet fest: egy olyan világot, ahol a szappanoperákat már nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák írják, a szerepeket pedig a kifejezetten erre tervezett androidok, az "aktoidok" játsszák....
Ma fotóspróbán jártam a Vígszínházban, ahol a héten bemutatásra kerülő Ismeretlen táj című előadásba nyerhettem bepillantást. Már az első percekben érezhető volt, hogy egy különleges, mélyen rétegzett, érzelmileg alaposan befűtött produkció ez.
Capri szigetén minden vibrál: a napfény, a tenger, a pletykák. Katy Hays Viperák írása pontosan ebben a káprázatos mediterrán ragyogásban helyez el egy hatalmas árnyékot: a Lingate család múltját. A felszínen luxus, elegancia csillog, de a vakító fehér falak mögött valami sötétség kúszik.
