Megjelent Háy János Drámák című kötete, amely a szerző több jelentős színpadi művét gyűjti egybe. A válogatás középpontjában azok az emberi helyzetek állnak, amelyek a hétköznapokban gyakran láthatatlanok maradnak: kiszolgáltatottság, magány, családi feszültségek, kudarcok és a szeretet utáni vágy.
Háy drámáinak ereje abban rejlik, hogy hétköznapi nyelven, közvetlen hangon beszélnek súlyos kérdésekről. Szereplői esendő, sokszor perifériára szorult emberek, akik dühvel, reménnyel vagy tehetetlenséggel próbálnak eligazodni saját életükben. Ettől a történetek egyszerre nyersek és ismerősek.
A kötet az emberi kapcsolatok törékenységét és a személyes szabadság nehézségeit vizsgálja. Visszatérő témái a felnőtté válás, a szeretet, a társadalmi kiszorultság és az egyéni kudarcok feldolgozása.
A gyűjteményben kilenc dráma kapott helyet:
- A Gézagyerek,
- A Pityu bácsi fia,
- Nehéz Völgyhíd,
- Mandragóra,
- A halottember,
- Utánképzés ittas vezetőknek,
- Haza,
- Én vagyok én.
"A drámaíró felelőssége a szöveg, méghozzá a jó szöveg. Amúgy minden műnemben ez az alkotó elsődleges dolga, feladata és felelőssége. Egyéb elvárásokat felesleges megfogalmazni, mert az irodalom csakis kizárólag a szöveg minősége felől értelmezhető." (Háy János)
