Mi történik akkor, amikor a szépség fogalma kiszabadul a hétköznapi elvárásokból, és visszatér oda, ahonnan ered? Feller Adrienne új könyve, A szépség ritmusa erre a kérdésre válaszol - finoman, személyesen és a tőle megszokott érzékeny figyelemmel. A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent kötet egy egész évre szóló, bensőséges útitárs lehet.
Dalszerző Podcastet indít az Artisjus

Ma, a magyar költészet napján útjára indult egy friss-ropogós műsor, a Dalszerző Podcast. Az Artisjus célja pedig nem más ezzel a sorozattal, mint hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar dalszerzőkre és a kreatív alkotás folyamatára a mesterséges intelligencia korában.
A sorozat első epizódja a vers és a zene kapcsolatát járja körül: vajon édestestvérek vagy "csak" közeli rokonok? Péczeli Dóri műsorvezető ezt a kérdést járja körbe Palya Beával, Gryllus Dániellel és Nóvé Somával.
Többek között ilyen kérdésekre kereste a választ ez a négyes:
Hogyan olvas verset egy zenész?
Milyen zenei műfaj áll jól az énekelt versnek?
Mi az autentikus?
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától?
Gondolatok az első adásból:
- Az idén 75. születésnapját ünneplő Gryllus Dániel elmondta, hogy a vers eredetileg énekelt műfajként született, és később Gutenberg könyvlapokra száműzte, némaságra ítélte őket. "Dallammal nemcsak könyebben megjegyezhető, máshogyan is él a vers."
- "Attól, hogy valami népi még nem biztos, hogy jó. Bartók gyűjtőútjain készült naplóiban olvasható, milyen érdekesen vélekedett ő is a témáról és mi tetszett neki, mi nem. Arról nem is beszélve, hogy ma sem minden lesz zenei feldolgozás és előadás jó, csak azért, mert valamilyen népzenei elemet használnak benne. Ahogy a nagyapám mondta: abban is van jó is, rossz is, mindenféle." - árulta el Palya Bea.
- "Ha olyan népdalt hallok, amiről azt érzem, hogy ebbe bele tudnám magam integrálni, mert van benne valami plusz, akkor azt kipróbálom. Nekem ez a játék és kisérletezés izgalmas. De soha nem szeretnék csak úgy reprodukálni valamit egy silányabb formájában." – mondta Nové Soma.
- "Nem az a fontos, hogy az a néni, aki valamikor régen felénekelt egy dalt, hogyan tette, hanem az, te, aki ma énekled és hordozod azt a dalt, belül autentikus vagy-e. A népdal is egy énekelt vers: szövege és dallama van, és a kettő valahogy összetartozik. Olykor csereberélik: ugyanazt a dallamot más szöveggel éneklik. Miért ne lehetne? Ahogy József Attila verseit is számtalan formában énekelték már. Mindenki a maga módján. Akinek a popzene a saját nyelve, nyilván azon fogja megszólaltatni. És ha belül hiteles, akkor úgy lesz jó." - magyarázta Palya Bea.
- "Még nem volt annyira individualista az akkori társadalom, mint a mostani. Az egyén mint a közösség tagja volt fontos. Amikor valaki elénekelte, hogy Édesanyám rózsafája, akkor ezzel akarta kifejezni a közösségnek a szomorúságát. Az volt a lényeg, hogy szeretve, meghallgatva, elfogadva érezze magát. A léleknek ez a kikívánkozó üzenete sokkal fontosabb volt annál, hogy ki írta." - jegyezte meg Péczeli Dóri.
forrás: Tóth Klára Fanni
szerkesztette: Hatos Niki
November 29-én egy igazán kivételes zenei utazásra invitálja a közönséget Kékkői Zalán. Ezen az estén Zalán két meghatározó instrumentális albumának világa - a My World, My Dream (2021) és a NOAi (2024) - kel életre egy energiával teli koncert formájában.
A Loupe Színházi Társulás idén is bebizonyítja, hogy mennyire egyszerű egymás felé fordulnunk. A társulat karácsonyi adománygyűjtése ugyanis a MET (Magyar Evangéliumi Testvérközösség) fenntartásában működő Wesley János Gyógypedagógiai Óvoda, Iskola és Speciális Szakiskola diákjait támogatja.





