Tegnap este Kékkői Zalán egy különleges, energiákkal teli zenei utazásra vitte el a közönséget az Analog Music Hallban. A koncerten két meghatározó instrumentális albumának világa - a My World, My Dream és a NOAi - elevenedett meg, még erősebben, még szabadabban, mint a lemezeken.
Dalszerző Podcastet indít az Artisjus

Ma, a magyar költészet napján útjára indult egy friss-ropogós műsor, a Dalszerző Podcast. Az Artisjus célja pedig nem más ezzel a sorozattal, mint hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar dalszerzőkre és a kreatív alkotás folyamatára a mesterséges intelligencia korában.
A sorozat első epizódja a vers és a zene kapcsolatát járja körül: vajon édestestvérek vagy "csak" közeli rokonok? Péczeli Dóri műsorvezető ezt a kérdést járja körbe Palya Beával, Gryllus Dániellel és Nóvé Somával.
Többek között ilyen kérdésekre kereste a választ ez a négyes:
Hogyan olvas verset egy zenész?
Milyen zenei műfaj áll jól az énekelt versnek?
Mi az autentikus?
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától?
Gondolatok az első adásból:
- Az idén 75. születésnapját ünneplő Gryllus Dániel elmondta, hogy a vers eredetileg énekelt műfajként született, és később Gutenberg könyvlapokra száműzte, némaságra ítélte őket. "Dallammal nemcsak könyebben megjegyezhető, máshogyan is él a vers."
- "Attól, hogy valami népi még nem biztos, hogy jó. Bartók gyűjtőútjain készült naplóiban olvasható, milyen érdekesen vélekedett ő is a témáról és mi tetszett neki, mi nem. Arról nem is beszélve, hogy ma sem minden lesz zenei feldolgozás és előadás jó, csak azért, mert valamilyen népzenei elemet használnak benne. Ahogy a nagyapám mondta: abban is van jó is, rossz is, mindenféle." - árulta el Palya Bea.
- "Ha olyan népdalt hallok, amiről azt érzem, hogy ebbe bele tudnám magam integrálni, mert van benne valami plusz, akkor azt kipróbálom. Nekem ez a játék és kisérletezés izgalmas. De soha nem szeretnék csak úgy reprodukálni valamit egy silányabb formájában." – mondta Nové Soma.
- "Nem az a fontos, hogy az a néni, aki valamikor régen felénekelt egy dalt, hogyan tette, hanem az, te, aki ma énekled és hordozod azt a dalt, belül autentikus vagy-e. A népdal is egy énekelt vers: szövege és dallama van, és a kettő valahogy összetartozik. Olykor csereberélik: ugyanazt a dallamot más szöveggel éneklik. Miért ne lehetne? Ahogy József Attila verseit is számtalan formában énekelték már. Mindenki a maga módján. Akinek a popzene a saját nyelve, nyilván azon fogja megszólaltatni. És ha belül hiteles, akkor úgy lesz jó." - magyarázta Palya Bea.
- "Még nem volt annyira individualista az akkori társadalom, mint a mostani. Az egyén mint a közösség tagja volt fontos. Amikor valaki elénekelte, hogy Édesanyám rózsafája, akkor ezzel akarta kifejezni a közösségnek a szomorúságát. Az volt a lényeg, hogy szeretve, meghallgatva, elfogadva érezze magát. A léleknek ez a kikívánkozó üzenete sokkal fontosabb volt annál, hogy ki írta." - jegyezte meg Péczeli Dóri.
forrás: Tóth Klára Fanni
szerkesztette: Hatos Niki
A Pesti Színház december 6-án mutatja be Alan Ayckbourn kultikus sci-fi vígjátékát, az Igazából komédiát, amely 2050-be repítj el a nézőket - abba a jövőbe, ahol a szappanoperákat már mesterséges intelligencia írja, és a színészek helyét aktoidok veszik át. A robotok hibátlanok, precízek, de humorérzék nélküliek… egészen addig, amíg egy robotlány...
Johnny Lydon - vagy ahogy mindenki ismeri, Johnny Rotten - újra május 20-án végre ismét színpadra lép a Dürer Kertben, mégpedig a Public Image Ltd legénységével. A posztpunk úttörője a Sex Pistols után a PiL-lel írta tovább a zenetörténelmet, és közel öt évtizedes karrierje alatt generációkat indított el a saját útján.





