Az A38 tavaszi programja egyetlen ívben húzza össze a pszichedelikus funkot, a jazzes kísérletezést, a nyers posztpunkot és a sötét folkot. Egymásnak feszülő világok adják a rendezvények erejét.
Dalszerző Podcastet indít az Artisjus

Ma, a magyar költészet napján útjára indult egy friss-ropogós műsor, a Dalszerző Podcast. Az Artisjus célja pedig nem más ezzel a sorozattal, mint hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar dalszerzőkre és a kreatív alkotás folyamatára a mesterséges intelligencia korában.
A sorozat első epizódja a vers és a zene kapcsolatát járja körül: vajon édestestvérek vagy "csak" közeli rokonok? Péczeli Dóri műsorvezető ezt a kérdést járja körbe Palya Beával, Gryllus Dániellel és Nóvé Somával.
Többek között ilyen kérdésekre kereste a választ ez a négyes:
Hogyan olvas verset egy zenész?
Milyen zenei műfaj áll jól az énekelt versnek?
Mi az autentikus?
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától?
Gondolatok az első adásból:
- Az idén 75. születésnapját ünneplő Gryllus Dániel elmondta, hogy a vers eredetileg énekelt műfajként született, és később Gutenberg könyvlapokra száműzte, némaságra ítélte őket. "Dallammal nemcsak könyebben megjegyezhető, máshogyan is él a vers."
- "Attól, hogy valami népi még nem biztos, hogy jó. Bartók gyűjtőútjain készült naplóiban olvasható, milyen érdekesen vélekedett ő is a témáról és mi tetszett neki, mi nem. Arról nem is beszélve, hogy ma sem minden lesz zenei feldolgozás és előadás jó, csak azért, mert valamilyen népzenei elemet használnak benne. Ahogy a nagyapám mondta: abban is van jó is, rossz is, mindenféle." - árulta el Palya Bea.
- "Ha olyan népdalt hallok, amiről azt érzem, hogy ebbe bele tudnám magam integrálni, mert van benne valami plusz, akkor azt kipróbálom. Nekem ez a játék és kisérletezés izgalmas. De soha nem szeretnék csak úgy reprodukálni valamit egy silányabb formájában." – mondta Nové Soma.
- "Nem az a fontos, hogy az a néni, aki valamikor régen felénekelt egy dalt, hogyan tette, hanem az, te, aki ma énekled és hordozod azt a dalt, belül autentikus vagy-e. A népdal is egy énekelt vers: szövege és dallama van, és a kettő valahogy összetartozik. Olykor csereberélik: ugyanazt a dallamot más szöveggel éneklik. Miért ne lehetne? Ahogy József Attila verseit is számtalan formában énekelték már. Mindenki a maga módján. Akinek a popzene a saját nyelve, nyilván azon fogja megszólaltatni. És ha belül hiteles, akkor úgy lesz jó." - magyarázta Palya Bea.
- "Még nem volt annyira individualista az akkori társadalom, mint a mostani. Az egyén mint a közösség tagja volt fontos. Amikor valaki elénekelte, hogy Édesanyám rózsafája, akkor ezzel akarta kifejezni a közösségnek a szomorúságát. Az volt a lényeg, hogy szeretve, meghallgatva, elfogadva érezze magát. A léleknek ez a kikívánkozó üzenete sokkal fontosabb volt annál, hogy ki írta." - jegyezte meg Péczeli Dóri.
forrás: Tóth Klára Fanni
szerkesztette: Hatos Niki
Az Artúr Rambo az őszi debüt után máris itt az új dallal jelentkezik. Az Utcasarki fény nem egy nagyívű visszatérés, sokkal inkább egy gyors, ösztönös reakció valamire, ami már megtörtént - és fájt.
Májusig tart a Zene Háza első összművészeti fesztiválja, ahol a színház, zene és vizuális művészet határainak elmosása a cél. A programok nemcsak a koncertteremben, hanem a Popkulturális klubkönyvtárban és a Hangdómban is zajlanak.





