Beszélgetéssel és kiállítással emlékeznek Darvas Ivánra a Vígszínházban

2025.06.03

Június 14-én a Vígszínházban ünnepelheti meg Darvas Iván születésének 100. évfordulóját a közönség. A 20. századi magyar színházművészet egyik legkarizmatikusabb egyéniségére egy Szegő János vezette Víg Társalgó esttel emlékeznek a Víg Szalonban, ahol olyan kollégáival találkozhat a nagyérdemű, mint Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Kovács István és Lukács Sándor. A teátrumban látható fotókiállítás pedig minden vígszínházi szerepét bemutatja, valamint beszámolókkal és interjúrészletekkel idézi fel kivételes pályafutását.

"Különös módon minél régebben vagyok színész, annál jobban félek a bemutatóktól. E félelem ellenére és öreg ember létemre még mindig itt lábatlankodom, az azért van, mert vágyom a szent pillanatokra, amelyekkel ez a játék olykor megajándékoz. Amikor titkot tudok meg önmagamról vagy a partnereimről. Olyasmit, ami nem feltétlenül és nem automatikusan derül ki. Csak a kegyelmi pillanatokban. Ilyenkor mintha villám hasítana bele a sötét éccakába, megvilágítja a tájat, s rádöbben az ember, hogy hol is van. Utána újra sötét lesz, de a világosság emléke megmarad, és segít a tájékozódásban. Vannak játszótársak, akikkel sűrűbben jönnek létre ilyen pillanatok. Én ezért szerettem a Vígszínházat, mely az egyetlen fix pont volt az életemben. A Várkonyi Zoltán köré szerveződött társulatban töltött 19 évet színészi pályám legszebb és legjelentősebb korszakaként tartom számon. Akkor és ott olyan játszótársaim voltak, akikkel sok titkot megtudtunk a bennünk rejlő és a körülöttünk lévő világról" – mesélte egykor Darvas Iván, a pályafutásának ötvenedik évfordulója kapcsán készült interjúban.

"Paradoxnak tűnik, de attól tartok, ez az igazság: a színész nem este héttől tízig játszik. Épp megfordítva áll a dolog: napközben játszunk. Bizony, a teátrum szent dolog. Minden, ami ezen kívül esik, esetleges, homályos, de este hétkor felmegy a függöny, és minden értelmet nyer, világossá válik és tisztán áttetszővé, akár a kristály. Bizony a teátrum deszkái csakugyan a világot jelentik a komédiásnak."

szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Magócsi Anikó

Capri szigetén minden vibrál: a napfény, a tenger, a pletykák. Katy Hays Viperák írása pontosan ebben a káprázatos mediterrán ragyogásban helyez el egy hatalmas árnyékot: a Lingate család múltját. A felszínen luxus, elegancia csillog, de a vakító fehér falak mögött valami sötétség kúszik.