A Szahara hangja újra megszólal a fővárosban. A Grammy-díjas Tinariwen 2026. április 26-án az Akvárium Klub színpadán idézi meg a sivatagi blues hipnotikus világát.
A zenekar története maga a modern mítosz, tagjai fegyver helyett gitárt ragadtak, hogy a száműzetés, az ellenállás és a szabadság történeteit zenében meséljék el. A '70-es évek végén alakult formáció a sivatag végtelen horizontját önti hangokká - a blues, a rock és a hagyományos tuareg ritmusok összefonódásával. A tamasek nyelvű assouf, "vágyakozás" zenéjük lényege, hogy egyszerre meditatív, fájdalmas és elementárisan szép.
A Tinariwen a tuareg kultúra globális nagykövetévé vált. Több mint ezer koncerttel a hátuk mögött a világ legnagyobb fesztiváljait járták meg, 2012-es Tassili albumukért pedig Grammy-díjat is kaptak. Zenéjük egyfajta rítus, minden koncert egy olyan közös utazás, ahol a közönség is részévé válik a sivatagi történetnek.
Aki ott volt a 2024-es bulijukon, az tudja, mire számíthat. Feszültséggel teli, mégis természetes jelenlétre, lüktető ritmusokra, és arra a bizonyos, csak rájuk jellemző sivatagi lebegésre. Aki akkor lemaradt, az most nem hagyhatja ki ezt a lehetőséget.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Pálffy Dóra
fotó: Marie Planeille
Hosszú hallgatás után újra összeállt Diaz és Mentha. Megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkáik - a Nélküled, A part - után új fejezetet nyit a történetükben. Diaz és Mentha együttműködése nem érinti a Wellhello vagy a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív.
A Corvina Kiadó márciusban három izgalmas könyvvel rukkol elő, amelyek a világ legkülönbözőbb sarkait és emberi dilemmáit mutatják be.
Megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában Rumena Buzsarovszka legújabb novelláskötete, Nem megyek én sehova. A hét történet a mai Macedóniát és a diaszpórában élő macedónokat mutatja be: vegyes házasságban élő nők, identitásukkal küzdő párok, balkániak az USA-ban - mindannyian otthont keresnek a világban, de gyakran idegennek érzik magukat ott,...
