A pszichiátria történetéről hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mint a gyógyítás diadalmenetéről. Csikós Gábor új könyve, A kényszerzubbonytól az elektrosokkig azonban alaposan felborítja ezt az illúziót, ugyanis szerint itt hatalomról, kontrollról és nagyon is konkrét erőszakról van szó.
A Jaffa Kiadó gondozásában, április közepén megjelenő kötet az 1877 és 1966 közötti időszakot vizsgálva azt mutatja meg, hogy az elmegyógyintézetek nem csupán gyógyító terek voltak, hanem a társadalmi rend fenntartásának eszközei is. A falakon belül koncentráltan jelent meg az a feszültség, amely a normális és az attól eltérő viselkedés között húzódik - és amelyet gyakran erővel kezeltek.
A könyv egyik legerősebb állítása, hogy az erőszak nem egyirányú. Nem csak az őrültnek bélyegzett beteg lehet veszélyes, hanem maga az intézményes válasz is. Kényszerkezelések, beavatkozások, vagy éppen azok hiánya - mind hordozhatnak súlyos következményeket. Az, hogy egy adott helyzetben mi számít szükséges beavatkozásnak és mi túlkapásnak, nem orvosi, hanem mélyen társadalmi és morális kérdés.
Kiemelt szerepet kap a Lipótmezei Elmegyógyintézet története, amelyen keresztül jól látható, hogyan működött mindez a gyakorlatban. A korabeli szakirodalom és sajtóanyagok bevonásával Csikós nemcsak eseteket sorol, hanem gondolkodásmódokat is rekonstruál: hogyan definiálták a devianciát, kit és miért zártak be, és milyen eszközöket tartottak legitimnek.
Hol húzódik a határ védelem és kényszer között? Mikor válik a segítség erőszakká? És ki dönti el, mi számít normálisnak?
Az A kényszerzubbonytól az elektrosokkig nem kínál kényelmes válaszokat. Sokkal inkább arra kényszeríti az olvasót, hogy újragondolja a pszichiátriáról - és rajta keresztül saját társadalmunkról – alkotott képét.
szerkesztette: Hatos Niki
forrás: Dudich Ákos
Április 29-én először lép fel Budapesten a koppenhágai Smag På Dig Selv, akiktől nem a megszokott jazz- vagy klubélményre számíthatunk. A trió zenéje a jazz improvizatív hagyományát techno- és rave-ritmusokkal, punkos energiával és szaxofonokra épített basszusriffekkel ötvözi, így a hangszerelés egyszerre akusztikus és elektronikus hatású.
A Budapest Ritmo ismét bizonyítja, hogy a világzene nem csak izgalmas, de a zenei felfedezések egyik legjobb terepe. Április 9. és 11. között a Magyar Zene Háza ad otthont a fesztiválnak, ahol a hazai és nemzetközi szakma találkozik, a közönség pedig egy globális hangutazáson vehet részt - Bissautól Párizson át Szöulig.
Salföld nyugodt dombjai és levendulás kertjei idén nyáron is otthont adnak a Thália Színház szabadtéri játszóhelyének. A Káli Fecske Étterem és Kulturális Központban felállított Nyárikert a gasztronómia, a természet és a kultúra szoros szövetségben teremti meg a nyári esték ritmusát.
