165 vegyület reggeli előtt. Tényleg ezt jelenti a szépség?

A szépségipar évtizedek óta ugyanazt az ígéretet árulja: ragyogó bőr, örök fiatalság, magabiztosság egyetlen flakonban. A drogériák polcai roskadoznak a "tiszta", "bőrbarát", "dermatológiailag tesztelt" feliratú termékektől. Közben egyre több adat szól arról, hogy a mindennapi szépségápolási rutin korántsem ártalmatlan. Erre a kényelmetlen ellentmondásra húz fel reflektort Szász Máté új kötete, A szépségápolás sötét titkai, amely a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.

Szász nem finomkodik. Alaptézise szerint azért élünk együtt nap mint nap egészségünket terhelő vegyületek tömegével, mert szeretjük őket. A kényelmet, az illatot, a textúrát, az azonnali hatást. A modern életstílus velejáróit - legyen szó kémiai, fizikai vagy épp információs terhelésről. A könyv egyik legtöbbet idézett adata szerint egy átlagos európai nő reggel 10 óráig mintegy 165 különböző szintetikus vegyületet juttat a szervezetébe pusztán kozmetikumokon keresztül. Parfüm, alapozó, szemfesték, rúzs, hidratáló - a napi rutin részei, amelyekhez érzelmi kötődésünk is van. 

A szerző szerint miközben az étkezés terén egyre többen próbálnak tudatosabb döntéseket hozni - biozöldség, gluténmentes termék, cukorcsökkentett étrend -, a bőrünkön keresztül bevitt anyagokkal kapcsolatban jóval kevesebb figyelmet fordítunk a kockázatokra. Pedig a bőr nem zárt pajzs, hanem aktív, felszívódásra képes szerv. Az író éles párhuzamot von a környezeti terhelés és bizonyos betegségek drámai terjedése között. Intoleranciák, emésztőrendszeri problémák, autoimmun kórképek, termékenységi nehézségek, daganatos megbetegedések - a statisztikák világszerte emelkedő trendet mutatnak. A könyv nem állít leegyszerűsítő ok-okozati összefüggéseket, de keményen felteszi a kérdést: valóban független egymástól a kozmetikai ipar robbanásszerű növekedése és a civilizációs betegségek terjedése?

Szász álláspontja szerint a probléma nem kizárólag a konkrét határértékek túllépésében keresendő, hanem az úgynevezett "koktélhatásban": abban, hogy naponta tucatnyi, külön-külön engedélyezett vegyület találkozik a szervezetben. A szabályozás jellemzően izolált anyagokat vizsgál, miközben a valóságban komplex keverékekkel élünk együtt.

A szerző háttere nem bulváros riogatásra predesztinál. Neurobiológusként és diagnosztikai szakértőként élsportolókkal, olimpikonokkal dolgozik, miközben ismeretterjesztő előadásokkal és a Kösz, jól podcasttel a szélesebb közönséget is igyekszik elérni. A könyv hangvétele ennek megfelelően inkább elemző, mint apokaliptikus: célja nem a pánikkeltés, hanem a tudatosítás.

Az üzenet egyszerű, de kényelmetlen: a fogyasztói döntéseinknek biológiai ára van. A drogériák végtelen polcsorai előtt állva nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi választást is hozunk. A kérdés az, hajlandóak vagyunk-e utánanézni az összetevőknek, mérlegelni az alternatívákat, vagy maradunk a jól bevált márkáknál és a megszokott illatoknál.

A szépségápolás sötét titkai a Legkedvesebb mérgeink sorozat első darabja, és egyértelműen azoknak szól, akik nem elégednek meg a marketingüzenetekkel. Szász nem azt állítja, hogy minden kozmetikum méreg, és azonnal száműzni kell a fürdőszobából a teljes arzenált. Inkább arra ösztönöz, hogy értsük, mit használunk, és miért.

szerkesztette: Hatos Niki