A BSIDE idén zenei oldalból kulturális portállá alakult át, ennek köszönhetően már nem csak muzikális BEST OF anyagokkal jelentkezem. Ez a cikk például azon 2024-es kedvenc eseményeimet tartalmazza, amelyek nem muzsikával kapcsolatosak.
Októberben a Mai Manó Házban nyílt meg ez a káprázatos kiállítás. Frida életében fontos szerepet játszott a fotográfia, nagyapja és apja hivatásos fotográfusok voltak. Gondosan gyűjtött sorozatának egy részét halálát követően évtizedekre (50 esztendőre!) elrejtették a nyilvánosság elől. A Mai Manó Ház tárlatán 241 Frida által nagyra tartott fénykép látható, a művész különböző korszakaiból, azok fontos embereiből.
A kiállítás hat tematikája: Gyökerek; A Kék Ház; Politika, forradalmak és Diego; Megtört test; Frida szerettei; Fotográfia.
Olyan híres fotográfusok műveit láthatjuk, mint:
- Man Ray,
- Martin Munkácsi,
- Edward Weston,
- Brassaï,
- Tina Modotti,
- Nickolas Muray,
- Pierre Verger,
- vagy éppen Manuel Álvarez Bravo.
- Man Ray,
- Martin Munkácsi,
- Edward Weston,
- Brassaï,
- Tina Modotti,
- Nickolas Muray,
- Pierre Verger,
- vagy éppen Manuel Álvarez Bravo.
A kiállítás valóban üdítő kikapcsolást nyújt, amelynek 60-90 perces felfedezésével válik nyilvánvalóvá, hogy mennyi Frida festményre voltak nagy hatással a fotográfiák. A tárlat január tizenkettedikéig tekinthető meg, jegyek a helyszínen kaphatók 1800- és 7000 HUF között. Hálás szívvel ajánlom!
Egyre gyakrabban kapom magam azon a jelenségen, hogy szitokszónak, sértegetésnek számít, ha azt mondom egy dalra, egy filmre, hogy könnyed, vagy egy előadásra, hogy vicces. Pedig annyi információ, inger ér minket egyetlen nap alatt, hogy időnként igenis ezekre a feltöltődési formákra van szükségünk, ha új erőre szeretnénk kapni.
Nos, éppen idetartozik a Centrál Színház tornádó erősségű vígjátéka, a két órás Ma este megbukunk is, amiben olyan kiválóságok bizonyítanak elképesztő teljesítménnyel, mint Földes Eszter, Botos Éva, Cserna Antal, Jaskó Bálint, Katona László, Mészáros András, Rada Bálint, valamint Schmied Zoltán.
A darab egyetlen célja, hogy felhőtlen szórakozást nyújtson a nézőknek, amit meg is tesz, mert nagyon-nagyon kell koncentrálnunk, hogy ne fulladjunk meg a nevetéstől. A mai világban, amikor a különbözőségeinkre fókuszálunk, és arra, hogy minél jobban széthúzzunk, hatalmas élmény, amikor ennyien tudjuk egy irányba fordítani a fejünket, és nevetünk valóban egy emberként.
A sztori középpontjában egy amatőr színház áll, azon belül pedig egy klasszikus angol krimi bemutatója. A főhőst azonban a kegyetlenül lesújtó Murphy (törvényei) jelenti, aki minden pillanatban résen van, így a premier napján minden, ami csak elromolhat, az elromlik. A színészek rendre elfelejtik, összekeverik szövegüket, a díszlet millió darabra hullik és mindig a legrosszabb időpontban úsznak be a fény- és hangeffektek is.
Az előadás számomra igazi időutazást jelentett, ugyanis sajtóreferens pályám egy amatőr társulat oldalán indult, így igencsak megkopott, nosztalgikus emlékek úsztak be elém, rávilágítva arra a tényre, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy egy színdarab sikeres legyen, vagy egyáltalán bemutatásra kerüljön. Akkor és most is szívmelengető volt látni, hogy a színészek mennyire küzdenek, hogy megmentsék a darabot.
Az igazán szerethető Ma este megbukunk tökéletes példát nyújt arra, hogy hogyan kell egy olyan művet felépíteni, ahol tizedmásodpercnyi pontossággal robbannak a poénok, és két percen belül öt-tíz viccet is be kell fogadnia a nézőknek. Számomra abszolút bekerült a „többször újra nézős” színdarabok kategóriájába.
Nos, éppen idetartozik a Centrál Színház tornádó erősségű vígjátéka, a két órás Ma este megbukunk is, amiben olyan kiválóságok bizonyítanak elképesztő teljesítménnyel, mint Földes Eszter, Botos Éva, Cserna Antal, Jaskó Bálint, Katona László, Mészáros András, Rada Bálint, valamint Schmied Zoltán.
A darab egyetlen célja, hogy felhőtlen szórakozást nyújtson a nézőknek, amit meg is tesz, mert nagyon-nagyon kell koncentrálnunk, hogy ne fulladjunk meg a nevetéstől. A mai világban, amikor a különbözőségeinkre fókuszálunk, és arra, hogy minél jobban széthúzzunk, hatalmas élmény, amikor ennyien tudjuk egy irányba fordítani a fejünket, és nevetünk valóban egy emberként.
A sztori középpontjában egy amatőr színház áll, azon belül pedig egy klasszikus angol krimi bemutatója. A főhőst azonban a kegyetlenül lesújtó Murphy (törvényei) jelenti, aki minden pillanatban résen van, így a premier napján minden, ami csak elromolhat, az elromlik. A színészek rendre elfelejtik, összekeverik szövegüket, a díszlet millió darabra hullik és mindig a legrosszabb időpontban úsznak be a fény- és hangeffektek is.
Az előadás számomra igazi időutazást jelentett, ugyanis sajtóreferens pályám egy amatőr társulat oldalán indult, így igencsak megkopott, nosztalgikus emlékek úsztak be elém, rávilágítva arra a tényre, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy egy színdarab sikeres legyen, vagy egyáltalán bemutatásra kerüljön. Akkor és most is szívmelengető volt látni, hogy a színészek mennyire küzdenek, hogy megmentsék a darabot.
Az igazán szerethető Ma este megbukunk tökéletes példát nyújt arra, hogy hogyan kell egy olyan művet felépíteni, ahol tizedmásodpercnyi pontossággal robbannak a poénok, és két percen belül öt-tíz viccet is be kell fogadnia a nézőknek. Számomra abszolút bekerült a „többször újra nézős” színdarabok kategóriájába.
Kizárólag az igazság mentén érdemes élnünk az életünket. Ez a legfőbb üzenete számomra Carlo Goldoni A hazug darabjának, amelyet február 24-én mutattak be a Pesti Színházban. Az előadást Horváth Csaba rendezte, a főszerepben (Lelio Bisognosi) Ertl Zsombort láthatjuk, továbbá olyanok bizonyítanak még a színpadon, mint Radnay Csilla, Petrik Andrea, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor.
Az időtálló A hazug Velence városában játszódik, ahol a valóságot túlságosan unalmasnak találó Lelio Bisognosi hazugságai alaposan felkavarják az állóvízet. Azzal, hogy a szinte folyamatosan improvizáló, mások tollával is gyakran ékeskedő Lelio hazugságait egészen elképesztő művészeti szintre emeli, uralni tudja környezetét. Egy pontig...
Szerettem a geometrikus alakzatokkal felépített díszleteket, a remek mozgásvilágot. Ez a darab nem egyszerű feladat a színészek számára, ugyanis komoly fizikai munkát is beletesznek, ami Ertl Zsombor, ifj. Vidnyánszky Attila, valamint Orosz Ákos esetében egészen káprázatos teljesítményt jelent.
Az időtálló A hazug Velence városában játszódik, ahol a valóságot túlságosan unalmasnak találó Lelio Bisognosi hazugságai alaposan felkavarják az állóvízet. Azzal, hogy a szinte folyamatosan improvizáló, mások tollával is gyakran ékeskedő Lelio hazugságait egészen elképesztő művészeti szintre emeli, uralni tudja környezetét. Egy pontig...
Szerettem a geometrikus alakzatokkal felépített díszleteket, a remek mozgásvilágot. Ez a darab nem egyszerű feladat a színészek számára, ugyanis komoly fizikai munkát is beletesznek, ami Ertl Zsombor, ifj. Vidnyánszky Attila, valamint Orosz Ákos esetében egészen káprázatos teljesítményt jelent.
szerző: nikiahatos