Három év után megjelent a YEWO második albuma YEWO II. címen. A lemez a már korábban
megjelent Crying Mantis és Bálna kislemezek mellett további 4 dalt tartalmaz.
Míg az első lemez témája a belső ellentmondás volt, a YEWO II. alaptétele inkább az Elengedés. A
6 dal során megjelenik a múló szerelem, a természet legyűrhetetlen ereje, az elkerülhetetlen vég, a
kérlelhetetlen idő, és az önmagunkban való kétely. A dalok hőseinek mind meg kell tanulnia, hogyan
fogadja el ezeket a létező félelmeket és építse be magába, hogy ezáltal egy nyugodtabb,
kiegyensúlyozottabb személlyé váljon.
A zenekar hangzása is változásokon esett át, a hangszerelések grandiózusabbá, mégis letisztultabbá
váltak. A zenekar magját továbbra is Siposhegyi Zsolt (gitár), Rózsa Zoli (basszusgitár), Takáts Máté
(ének), valamint az ex-tagok Kalmár Boti (billentyű) és Vincenzo Pellecchia (dob) alkotja. Mellettük
közreműködik még Frank Toma (4Bards), valamint a jelenlegi dobosuk Czimerman Csabi Czimi (ex-
Punnany Massif).
Eltűntek az első album zúgó szintetizátorai is, helyükre a zongorák, orgonák mellett megjelenik a
szaxofon Erdei Sári (Quack) és még egy vonósnégyes is Frank Toma hangszerelésében.
A sokoldalúságot növeli, hogy a debütáló lemez nagy részét jegyző Zsolt ezúttal csak 2 dalt hozott
(Pompeii, Shade of Blue Nigh), mellette további kettőt írt Zoli (Látomás, Bálna), valamint Boti és Máté
szerzett még egyet-egyet (Crying Mantis, Néma Nap).
A lemez borítóját, melyen a zenekar nevébe mozaikolt a dalok témait ábrázoló festmények kaptak
helyet, Elisabeth Akrymenkho ukrán festőművész készítette.
A felvételek a Nortyx Hangstúdióban és a Sounday Studioban (Bálna) készültek, Tóth Péter producer
segítségével.
forrás: Tóth Péter