A Corvina kiadó idén is számos új ismeretterjesztő könyvvel bővíti kínálatát, miközben nem feledkeznek meg a tavalyi év sikereiről sem. Több népszerű kiadványt újranyomtak, így azok újra ott csücsülnek a könyvesboltok polcain.
A kiadó részt vesz a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, azon túl, hogy a B50-es standnál megtekintheted a könyveket, a szerzőkkel is találkozhatsz személyesen:
- Dr. Szabó Csabával szombaton (09.28.) 14 órakor a Nemzeti Táncszínház Kamaratermében,
- Csóka Judittal (09.28.) 17 órakor a B épület, Európa Pont társalgójában,
- Nádasdy Ádámmal vasárnap (09.29.) 15 órától a B épület, Morcsányi Géza termében,
- Csiffáry Gabriellával szintén vasárnap (09.29.) 17 órától a B épület, Votisky Zsuzsa termében.
ÉS AKKOR JÖJJENEK AZ ÚJ KIADVÁNYOK:
Ez a könyv nem angol nyelvkönyv, inkább afféle tájleírás az angol nyelv hegy-völgyeiről, szépségeiről és különcségeiről. "Olyan olvasót képzeltem magam elé, aki közepesen tud angolul (legalábbis olvasni), ezért nem minden példát fordítok le. De reményeim szerint a mű számos részletét a kezdők, az angollal most ismerkedők is haszonnal olvashatják, másfelől talán a jól tudóknak is tud újat, érdekeset mondani. Lehet, hogy az elején a nyelvtani fejezetek nehéznek vagy száraznak tűnnek - aki így érzi, kezdheti a végéről olvasni a könyvet, ott könnyebb dolgok vannak. Mit tegyek: a nyelv bonyolult dolog, és persze ezért izgalmas." - árulta el a szerző.
Csóka Judit - Mesék a bátorságról
Bátraké a szerencse, szoktuk mondani, de vajon kire mondjuk, hogy bátor? Arra, aki nem fél semmitől, vagy arra, aki fél, de szembenéz a félelemmel, és legyőzi? És mi mindentől félhetünk? Mi a félelem? Hogyan lehet legyőzni? Mi a bátorság?
Csóka Judit klinikai szakpszichológus és meseterapeuta új könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ az általa válogatott, különböző népek meséinek segítségével. A mesékről pedig tudjuk, hogy nemcsak szórakoztatnak és elgondolkodtatnak, hanem gyógyítanak és vigaszt is nyújtanak.
Csóka Judit klinikai szakpszichológus és meseterapeuta új könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ az általa válogatott, különböző népek meséinek segítségével. A mesékről pedig tudjuk, hogy nemcsak szórakoztatnak és elgondolkodtatnak, hanem gyógyítanak és vigaszt is nyújtanak.
Az öregedés és az örök élet nyomában [előrendelhető]
Ed Conway - Anyagi világ
Múltunk és jövőnk hat nyersanyag történetén keresztül elmesélve
Charles Duhigg - Szuperkommunikátorok
A kapcsolatteremtés titkos nyelve [előrendelhető]
Csiffáry Gabriella - Akiktől más lett a világ 2.
Magyar találmányok, felfedezések és újítások [előrendelhető]
Dr. Szabó Csaba - Elpazarolt orvostudomány
Hiteltelen kutatók, megbízhatatlan kísérletek
A tudat, hogy egyszer mindannyian - a szeretteinket is beleértve - megöregszünk és meghalunk, olyannyira ijesztő, hogy életünk jelentős részét a halhatatlanság ábrándjának hiábavaló kergetésével töltjük. Ugyanakkor az öregedés kutatásának tudománya napjainkra a biológia egyik legfontosabb területévé fejlődött. Vajon miért öregszünk meg, és mi az oka, hogy egyes fajok tovább élnek, mint mások? Lehetséges, hogy az ember átlagos élettartama a jövőben akár 120 évre is növelhető? Mit jelent majd az emberiség számára, ha az egyedei a mostaninál jóval tovább élnek? Vajon milyen társadalmi és etikai következményekkel járna, ha örökké élhetnénk? A Nobel-díjas tudós izgalmas, szórakoztató könyve nem mellesleg megtanít a legfontosabbra: mit tegyünk, hogy hosszú, teljes, egészséges életet élhessünk.
Múltunk és jövőnk hat nyersanyag történetén keresztül elmesélve
Homok, só, vas, réz, olaj és lítium: az emberiség történetének legfontosabb anyagai. Birodalmakat hoztak létre, civilizációkat romboltak le - évezredeken át táplálták a fantáziánkat és kapzsiságunkat. Mai világunk nem létezne nélkülük, jövőnket pedig a kereskedelmük fölötti ellenőrzésért folyó küzdelem határozza meg.
2019-ben több anyagot bányásztunk, mint az emberiség 1950 előtti egész történelme során! Minden tonna fosszilis tüzelőanyagra hat tonna más anyag - homok, fa, ásványok sokasága - jutott. Conway kontinenseken, kultúrákon és korszakokon átívelő utazásokon tárja fel mai életünk alapjait -Európa legmélyebb bányájának forróságot árasztó mélységeitől a makulátlanul tiszta tajvani chipgyárakon át a lítiumsókat rejtő, kísértetiesen zöld medencékig.
Az Anyagi világ azokat az embereket, azokat a lélegzetelállító gyártási folyamatokat és szinte ismeretlen vállalatokat ismerteti, amelyek csodát tesznek a nyersanyagokkal. A kötet eredeti megvilágításban meséli el az emberi civilizáció történetét és villantja fel lehetséges jövőjét.
Charles Duhigg - Szuperkommunikátorok
A kapcsolatteremtés titkos nyelve [előrendelhető]
Mi lehet a közös nevező egy zöldfülű CIA-ügynökben, egyrégimotoros NASA-pszichológusban, a Netflix kommunikációs igazgatójában és az Agymenők íróiban? Charles Duhiggnál összekapcsolódnak: a Pulitzer-díjas újságíró és New York Times-bestsellerszerző ugyanis arra vállalkozik, hogy számos tanulmányt és esetetgondosanmegvizsgálva megfejtse a sikeres társas kommunikáció titkát.
Talán Ön is eltűnődött már azon, miért siklik félre a beszélgetés házastársával, barátaival vagy munkatársaival.Megesik, hogy nehéz kapcsolódnunk embertársainkhoz, megtalálnunk velük a közös hangot. Hiszen mindannyian különbözőek vagyunk. Ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés: vajon szuperképességekre kell-e szert tennünk ahhoz, hogy megértessük magunkat, és megértsünk másokat?
Duhigg a választ keresve felfedezőútra indul, mely során megannyi tanulságos és szórakoztató !esetet vesz számba, és három alapkérdésen keresztül levezeti, hogyan válhat bárki szuperkommunikátorrá.
Csiffáry Gabriella - Akiktől más lett a világ 2.
Magyar találmányok, felfedezések és újítások [előrendelhető]
Gyűjteményes kötet második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna.
Hiteltelen kutatók, megbízhatatlan kísérletek
Dr. Karikó Katalin, Szegedi Tudományegyetem professzorának ajánlója: "Ez a könyv egy merész kiáltvány, amely leleplezi az orvosbiológiai kutatás jelenlegi, elkeserítő állapotát - minden becsületes és elkötelezett tudós nevében. Szabó professzor alapos elemzést ad az észszerűtlen kutatási ösztöndíj-odaítélési rendszerekről és a korrupt publikációs gyakorlatokról, és átfogó reformokat sürget."
Részlet a műből: "Az már önmagában is elég nagy baj, hogy kutatók nem tudják reprodukálni más kutatók eredményeit. De a gond ennél sokkal nagyobb. Kiderült ugyanis, hogy a legtöbb kutató gyakran még a saját adatait sem tudja reprodukálni. 2016-ban a tekintélyes tudományos folyóirat, a Nature közzétette saját anonim felmérésének eredményét. A biológia és az orvostudomány területén dolgozó válaszadók 65-75%-a nyilatkozta azt, hogy képtelen reprodukálni mások által közzétett adatokat, és 50-60% azt is elismerte, hogy saját korábbi kutatási eredményeinek reprodukálásával is gondjaik vannak."
Dr. Szabó Csaba professzor Budapesten szerezte meg orvosdoktori és PhD-fokozatát, majd a 90-es évek elején posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a Nobel-díjas Sir John Vane-nél a londoni William Harvey Kutatóintézetben. 1994 és 2018 között a gyógyszertan, a kísérletes sebészet és az aneszteziológia professzoraként különböző kutatócsoportokat vezetett az USA-ban Ohióban, Massachusettsben, New Jerseyben és Texasban. Emellett több biotechnológiai vállalat tudományos vezetőjeként is tevékenykedett. 2018-ban visszatért Európába, ahol a svájci Fribourgi Egyetem farmakológiai szekcióját vezeti. Mintegy 90 000 szakirodalmi hivatkozással a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója. Tudományos munkájáért számos díjat kapott, többek között a Brit és az Amerikai Gyógyszerkutatási Társaságok nagydíjait, a Gábor Dénes Innovációs Díjat, a Texas Star-díjat, a John Vane-érmet és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
Dr. Szabó Csaba professzor Budapesten szerezte meg orvosdoktori és PhD-fokozatát, majd a 90-es évek elején posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a Nobel-díjas Sir John Vane-nél a londoni William Harvey Kutatóintézetben. 1994 és 2018 között a gyógyszertan, a kísérletes sebészet és az aneszteziológia professzoraként különböző kutatócsoportokat vezetett az USA-ban Ohióban, Massachusettsben, New Jerseyben és Texasban. Emellett több biotechnológiai vállalat tudományos vezetőjeként is tevékenykedett. 2018-ban visszatért Európába, ahol a svájci Fribourgi Egyetem farmakológiai szekcióját vezeti. Mintegy 90 000 szakirodalmi hivatkozással a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója. Tudományos munkájáért számos díjat kapott, többek között a Brit és az Amerikai Gyógyszerkutatási Társaságok nagydíjait, a Gábor Dénes Innovációs Díjat, a Texas Star-díjat, a John Vane-érmet és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
forrás: Steinmacher Kornélia