Egyik legnagyobb, igaz szerelmemet Itália jelenti. Amikor megláttam a Szicíliai Étterem – Tenger, szerelem és más finomságok könyvet, tudtam, hogy hamar be kell szereznem. Ez az első Ro Corradin olvasmányom, de minden bizonnyal nem az utolsó. Az olasz írónő többek között francia, angol nyelvekből fordít, miközben olyan városokban élhetett, mint Párizs, New York, vagy éppen Délkelet-Szicília.
Az Athenaeum kiadó által gondozott kiadvány nem más, mint egy életrajzi elemeken alapuló fikció. Elsőre egy habkönnyű romantikus sztorinak tűnik, ám tele van szépen megfogalmazott, valódi életből merített bölcseséggekkel. A tizenhat fejezetből álló könyvben megismerjük egy harmincas éveiben járó olasz séf, a csendes, megfontolt Nissó, valamint egy világutazó írónő, a spontán, szenvedélyes Ariana egymást építő, közös életét. Az olvasás során egészen alaposan felfedezhetjük a vendéglátás rejtelmeit, a szíciliai gasztronómiát magát, valamint egy váratlanul betoppanó, mégis a megfelelő időben érkező, valódi szerelem világát. A páros kezdetben vonakodik, úgy gondolják, hogy idejük sem lenne kapcsolatra, aztán persze a sors mégiscsak elrendezi a szálakat. Egy olyan őszinte, hiteles, sallangmentes szerelem bontakozik ki, ahol mindkét lélek maximálisan szabad maradhat, nem adják fel önmagukat.
Ebben a könyvben 2008-ból indulunk ki és egészen 2023-ig utazhatunk el vele. A váltott szemszöggel felépített, naplószerű történetvezetésű írásban olyan helyszíneken járunk, mint Párizs, Noto, Avola, Berlin, Atlanta, Tes dell’Acgua, Etna, Boston, Milánó, Treviso, Parma, Bergamo, vagy éppen Amszterdam. A Szicíliai étterem elgondolkodásra, nevetésre, sírásra, álmodozásra, tervezésre, változtatásra késztet. A kötet különlegessége, hogy a fejezetek végén a szerző olasz ételek receptjeit vonultatja fel, így magunk is elkészíthetünk olyan fogásokat, mint a Satay, a Szicíliai tabulé, a Madeleine, a Sós céklatorta, a Ravioli, a Cukkinileves, vagy éppen a Szicíliai cannolo. Az írást nem csak az idősík teszi életszerűvé, hanem az is, hogy a szerző beszél az olyan nehézségekről, mint a gazdasági válság, vagy a covid.
Ariana az a karakter, akivel az elmúlt évek szereplői közül a legjobban azonosultam. Magamra ismertem benne abban, hogy -akár mások, akár a saját boldogságunkat illetően-, ha sírásról van szó, az első sorban ott állunk. Vagy abban, hogy a legnagyobb bajok idején szeretünk picit visszahúzódni, akkor előjönni, amikor már van erőnk tenni, futni, beszélni, túl vagyunk a nehezén. Továbbá azonos az írás, Olaszország, a vízpart iránti szenvedélyünk, a kutyaszerelmünk, valamint az, hogy több olyan városban jár, amit nekem is volt szerencsém felfedezni.
AMI VELEM MARADT, MINT GONDOLATISÁG: (SPOILER!)
- A boldogság az egy kis ház a vízparton, ahol kora reggel, teendői megkezdése előtt kimehet az ember a teraszra, a partra, üdvözölheti a természetet, az életet.
- A könyv felétől a korábbiaknál is jobban tisztelem a vendéglátósokat.
- Az utazás során nem csak helyszínt váltunk, hanem belső utazást is teszünk.
- Az okos emberek társaságában csomó felesleges kérdést megspórolhatunk.
- Megható, ha valaki gondol ránk, tesz felénk egy kedves gesztust. Még jobb, amikor pontosan úgy csinálja azt a dolgot, ahogy azt mi szeretjük, szeretnénk. Ez a teljes figyelem jele.
- Készen kell állnunk arra, hogy veszteségek is érnek minket, mégis nyitottnak kell lennünk a hozzánk bekopogtató, nagybetűs Életre, újdonságokra.
- A felnőtt az, aki elfogadja a korlátait.
- A nyelv tele van előítéletekkel, olyan szavakat is csúnyán fogalmaz meg, amelyek lehetnének jók is. Például: mostohatestvér.
- Vannak annyira lelkes, szenvedéllyel élő emberek, akik egy nap alatt megcsinálják azt, amihez másoknak kis túlzással: egy egész élet kell.
- Van, hogy csak akkor tudjuk meg igazán, hogy volt valamink, amikor elveszítettük.
- Akadnak emberek, akiket az ellenállóképesség tesz győztessé.
- Amikor döntést hozunk, változtatunk, nem halunk meg. Minden ilyen alkalommal megújulunk, új énünk, új életünk bontakozik ki.
- Egy halálos betegnek nehéz eléggé értelmes időtöltést találnunk.
- A vágyak sokszor akkor válnak valóra, mikor nem számítunk rá. Ilyen, amikor egy éppen gyászolt szerettünk álmát tudjuk megélni.
- Minden cselekedetünkkel addig kell foglalkoznunk, amíg csináljuk. Utána már nem tartozik ránk a milyenségük.
- Mindig van megoldás.
- A legfontosabb tanulság: Az álmodozás után nem kell adót fizetni. Akkor miért ne álmodoznánk?(/SPOILER!)
Ez az írás több egy nyári limonádénál, sokkal összetettebb, valóban üdítő vele időt tölteni.
NEKED AJÁNLOM:
- Ha szereted a gasztronómiát, a vendéglátást.
- Ha szereted Olaszországot, vagy csak szeretsz utazni.
- Ha szeretsz álmodozni, tervezni, változni, változtatni.
- Ha hiszel abban, hogy minden úgy van, úgy lesz, ahogy annak lennie kell.
IDÉZETEK A KÖNYV HANGULATÁBÓL:
„A könyvek színészek, és mindig tudják, hogy mikor kell színre lépniük az életünkben.” (61. oldal)
„Egy idő után tényleg elkezdtem odafigyelni rá, és válaszolni, beletörődtem, hogy nem fogok dolgozni, és becsuktam a gépet, végül is nem mondhat nemet az ember az életnek.” (73. oldal)
„Az a baj, hogy mindenki címkét ragaszt magára: én vegán vagyok, mindenevő vagyok, vegetáriánus vagyok, te lisztérzékeny vagy, mi melegek vagyunk, ti heterók vagytok. Az egész életünket csapatokra osztva játsszuk, úgy érezzük, hogy ha nem tartozunk valamilyen csoporthoz, nem létezünk eléggé. Aztán megtörténik az, ami az ilyen címkékkel történni szokott: mihelyt magunkra ragasztjuk, máris kényelmetlennek találjuk.” (140. oldal)
„Minden este nyitott szemmel álmodunk, és ezt tervezésnek nevezzük. Fogalmam sincs, valóra váltjuk-e az álmainkat, de ez nem is számít. Az számít, hogy együtt gondolkodunk ahelyett, hogy magában keseregne. Már meggyógyult, csak még nem tudja.” (206. oldal)
Értékelés: 6/6
Szerző: Ro Corradin
Fordította: Todero Anna
Cím: Szicíliai Étterem – Tenger, szerelem és más finoságok
Eredeti cím: Cannoli siciliani
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2024. július
Oldalak száma: 346
szerző: nikiahatos