Bár nem vagyok rajongója a szerelmes tematikájú zenei anyagoknak, de Burai Krisztián tehetsége számomra sem kétséges. Ennek ellenére azt kell írjam, hogy az utóbbi idők egyik legjobb saját muzsikájával rukkolt elő tegnap az előadó. A Háborgó mélység szívbemarkolóan gyönyörű lett, mind szövegét, mind zenei világát tekintve. Burai két olyan előadót kért fel közös munkára, akikkel már korábban is dolgozott, avagy Opitz Barbit (Sajnálom, Nincs az a pénz) és Missh-t (Csak egyszer mondom el, Engedj, Késő). Korábbi munkák ide vagy oda, Barbi és Burai hangja még sosem csendült össze ilyen gyönyörűen. Gratulálok!
