Ugrás a fő tartalomra

Ragyogott Rúzsa Magdi az Arénában

A Máté Péter- és Erkel Ferenc-díjas énekesnő idén is két alkalommal bizonyított az Arénában. Jómagam a vasárnapi fergeteges koncerten vehettem részt, amely negyed nyolckor kezdetét is vette igen sok ember örömére.
Az első percek a főhős készülődős, relaxálós hangulatú videójával teltek el, aztán pedig Rúzsa Magdi a közönség előtt ment fel a sokat jelentő színpadra. A higgadtság nem csak a bevezető felvételekre volt jellemző, hanem az egész bulira is, a 2006-os Megasztár győztes ugyanis egyetlen másodpercig sem kapkodott sem a dalok előadásai, sem beszédei alatt.

Az este folyamán elsők között csendült fel az Aduász, az Érj hozzám és a Napfogyatkozás. Amikor  Magdi először megszólította a közönséget az otthon fontosságáról beszélt, ami számára minden olyan hely, ahol biztonságban érzi magát, lehet az Kishegyes utcáin, Magyarországon, ahol ismert lett, vagy éppen a színpadon. Ezt a gondolatot követte a Road Movie projekt keretein belül tavaly létrejött Hazatalálsz előadása.

Hallhattunk az este során még olyan dalokat, mint a Lesz, ahogy lesz, a Mona Lisa, az Ég és föld, a Légzés, a Mosd fehérre, a Na Na Na, az Egyszer élsz, az Egyszer, a Gondolj rám, a Szerelem, az Április, a Jel, vagy éppen a Nélküled.

A zenekarnak, avagy Závodi Gábor billentyűsnek, Sántha Gábor gitárosnak, Kozma Norbert gitárosnak, Kovács Barnabás basszusgitárosnak és Hoffer Péter dobosnak köszönhetően minden pillanatban gyönyörű dallamok töltötték meg az Arénát. Persze ez nem csak nekik, hanem a Magdi által is többször emlegetett Szakos Krisztián és Presser Gábor szerzőknek is igen nagy részben köszönhető. Ahogy azt Magditól és az említett szerzőktől már megszokhattuk, minden dal szövegében találunk egy-egy lélekemelő gondolatot, amit aztán jól haza is vihetünk magunkkal.

Azontúl, hogy Magdi stúdió minőségben énekelt egész este, néhány meglepetést is hozott az egybegyűlteknek. Ilyen volt, amikor megszólaltatott egy különleges hangszert, a dorombot. Vagy, amikor 7 méter magasban pörgött az Éden című száma alatt, sőt a dal lezárásaként még egy artistát is megtartott a levegőben. A Tejút alatt amíg a holdról és a napról is mesélt, addig a közönség a telefonos vakukkal csillagokként borították különleges hangulatba az Arénát. És persze az este vége felé az énekesnő elszavalta a lassan hozzáköthető Ősi ír áldást is. Hatalmas ötlet volt, hogy a koncert lezárásaként az AC/DC Highway to Hell slágerével még utoljára lángra lobbantotta a színpadot, hiszen ezzel a dallal bizonyított annak idején a Megasztárban is. A pazar vizuál egész este lenyűgöző volt, de ebben a dalban tényleg pokoli jóra sikeredett.

Magdi nem csak lila flitteres ruhája miatt ragyogott. Már az első pillanatban igen keményen beindította a bulit és ereje az utolsó utáni pillanatig ezer fokon égett. Megannyi énekesnőt láttam már bizonyítani, de hogy ilyen áhítattal egyiküket sem néztem egész este, az is biztos. Egyszerre láttam egy tisztalelkű, őszintén kitárulkozó vajdasági lányt, és egy rutinos popdívát, aki világszínvonalúan teljesített.

Ha keresel valami igazit, akkor Magdiban egy valódi zenei kincsre találsz! Gratulálok az előadónak és a teljes csapatnak, aki mögötte, mellette bizonyít!
szerző: nikiahatos